Pesti Srácok

Állítólag haláleset is történt a Gázai övezetben zajló palesztin-izraeli összecsapások során

Állítólag haláleset is történt a Gázai övezetben zajló palesztin-izraeli összecsapások során

Palesztinok ezrei vonultak a gázai-izraeli határhoz szombaton a Hazatérés menete első évfordulóján, és összecsaptak izraeli katonákkal; a gázai vöröskereszt szerint az összetűzésben két palesztin - köztük egy gyerek - meghalt, és 99-en megsebesültek.

Izraeli katonák könnygázt és éles töltényeket vetettek be a határ túloldalán lévő tüntetők ellen. Az izraeli hadsereg becslése szerint 40 ezren gyűltek össze, kövekkel, kézigránátokkal és égő gumiabroncsokkal dobálták meg a katonákat. A gázai vöröskereszt és az ottani egészségügyi minisztérium szerint az izraeli katonák lelőttek egy palesztin tizenévest, és szombatra virradóra egy 21 éves palesztint halálra sebesítettek egy izraeli harckocsi által kilőtt lövedék repeszei. Az izraeli hadsereg közölte: nem tud halálesetről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a palesztinok péntek éjjel robbanószerkezetekkel dobálták a határkerítést.

A 2018. március 30-án kezdődött Hazatérés menetének első évfordulóját megelőzően fokozódott a feszültség a térségben: egy, a Gázai övezetből kilőtt rakéta hét izraelit sebesített meg hétfőn Tel-Avivtól északra, amire Izrael légicsapásokkal válaszolt és megerősítette a határőrizetet. 2018. március 30. óta a palesztinok hetente tüntetnek az Izrael és Egyiptom által bevezetett biztonsági blokád feloldását, valamint a palesztinoknak a hazatérés jogát követelve azokra a területekre, ahonnan elmenekültek vagy elűzték őket 1948-ban, Izrael megalapításakor. A múltban a hasonló tiltakozások rendszerint halálesetekkel végződtek. Egyiptomi közvetítők dolgoznak az újabb vérontás elkerülése és a Gázai övezetet érintő izraeli korlátozások enyhítése érdekében. A Hamász és az Iszlám Dzsihád gázai iszlamista fegyveres szervezetek vezetői szerint előrehaladást értek el a fegyverszüneti tárgyalásokon.

A biztonság vezető téma a tíz nap múlva esedékes izraeli választások kampányában, és elemzők szerint a gázai helyzet kezelése kulcsfontosságú Benjámin Netanjahu miniszterelnök újraválasztása szempontjából. A több, mint 2 millió palesztin többsége a Gázai övezetben él, szegénységben és gyakran munka nélkül. A tengerparti beékelődést a Hamász irányítja, amely az elmúlt évtizedben három háborút vívott Izraellel. Izrael az 1967-es háborúban foglalta el a Gázai övezetet, és 2005-ben vonult ki. A biztonsági blokádot azzal indokolja, hogy elzárja a fegyverek beszerzésétől a Hamászt és a többi szervezetet, amelyek több ezer rakétát lőttek ki izraeli területre. Segélyszervezetek szerint a térség elszegényedésének fő oka a blokád.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.