Pesti Srácok

Ferenc pápa szerint egyházának nem feladata a hittérítés

Ferenc pápa szerint egyházának nem feladata a hittérítés

Marokkó kicsiny keresztény közösségének nem szomszédjaik hittérítése a feladata, hanem a testvériségben élés minden máshitűvel – hangsúlyozta Ferenc pápa vasárnap Rabatban, ahol a marokkói főváros székesegyházában a többségében muzulmán észak-afrikai ország katolikus közösségének vezetőivel találkozott.

A katolikus egyházfő kétnapos marokkói látogatását a vallásközi párbeszéd előmozdítására, egymás kölcsönös megismerésére használta fel. A harmincötmilliós országban az ott élők jelentős többsége iszlám vallású, a Vatikán szerint a huszonháromezer római katolikus a lakosság alig egy százalékát teszi ki. A keresztények egy kicsiny kisebbséget alkotnak ebben az országban, de véleményem szerint ez nem probléma, még akkor sem, ha tudom, hogy időnként nehéz néhányotok számára – mondta a találkozón az egyházfő. Az egyház nem a hittérítés, hanem a vonzó tulajdonságai által növekszik. Ez azt jelenti, kedves testvéreim, hogy missziónkat nem létszámunk, az általunk betöltött tér nagysága határozza meg, hanem az a képességünk, hogy változásokat eszközöljünk ki, életre keltsük a csodát és könyörületet gyakoroljunk – hangoztatta a Szentatya.

Ferenc pápát a konzervatív katolikusok gyakran bírálják azért, mert ellenzi a szervezett, agresszív hittérítést. A marokkói hatóságok nem ismerik el a marokkóiak keresztény hitre térését, ezért sokan titokban otthonukban gyakorolják vallásukat. Az iszlámról a kereszténységre való térítés tilos, három év börtönnel sújtják a hittérítőket. A probléma nem az, hogy kevesen vagyunk, hanem az, ha semmitmondóak vagyunk – hangsúlyozta a katolikus egyházfő, hozzátéve, hogy a katolikusoknak a vallásközi párbeszéd integráns részének kell lenniük egy olyan világban, amelyet a szélsőségesség és a megosztás politikája szétszakított. Ferenc pápa és VI. Mohamed marokkói uralkodó a királyi palotában szombaton tartott találkozójuk után aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint Jeruzsálemnek meg kell maradnia az emberiség közös örökségévé – különösképpen a három ábrahámi vallás, a judaizmus, kereszténység és az iszlám követői számára – a találkozás és békés együttélés helyeként, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Denis Balibouse

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.