Pesti Srácok

Ferenc pápa szerint egyházának nem feladata a hittérítés

Ferenc pápa szerint egyházának nem feladata a hittérítés

Marokkó kicsiny keresztény közösségének nem szomszédjaik hittérítése a feladata, hanem a testvériségben élés minden máshitűvel – hangsúlyozta Ferenc pápa vasárnap Rabatban, ahol a marokkói főváros székesegyházában a többségében muzulmán észak-afrikai ország katolikus közösségének vezetőivel találkozott.

A katolikus egyházfő kétnapos marokkói látogatását a vallásközi párbeszéd előmozdítására, egymás kölcsönös megismerésére használta fel. A harmincötmilliós országban az ott élők jelentős többsége iszlám vallású, a Vatikán szerint a huszonháromezer római katolikus a lakosság alig egy százalékát teszi ki. A keresztények egy kicsiny kisebbséget alkotnak ebben az országban, de véleményem szerint ez nem probléma, még akkor sem, ha tudom, hogy időnként nehéz néhányotok számára – mondta a találkozón az egyházfő. Az egyház nem a hittérítés, hanem a vonzó tulajdonságai által növekszik. Ez azt jelenti, kedves testvéreim, hogy missziónkat nem létszámunk, az általunk betöltött tér nagysága határozza meg, hanem az a képességünk, hogy változásokat eszközöljünk ki, életre keltsük a csodát és könyörületet gyakoroljunk – hangoztatta a Szentatya.

Ferenc pápát a konzervatív katolikusok gyakran bírálják azért, mert ellenzi a szervezett, agresszív hittérítést. A marokkói hatóságok nem ismerik el a marokkóiak keresztény hitre térését, ezért sokan titokban otthonukban gyakorolják vallásukat. Az iszlámról a kereszténységre való térítés tilos, három év börtönnel sújtják a hittérítőket. A probléma nem az, hogy kevesen vagyunk, hanem az, ha semmitmondóak vagyunk – hangsúlyozta a katolikus egyházfő, hozzátéve, hogy a katolikusoknak a vallásközi párbeszéd integráns részének kell lenniük egy olyan világban, amelyet a szélsőségesség és a megosztás politikája szétszakított. Ferenc pápa és VI. Mohamed marokkói uralkodó a királyi palotában szombaton tartott találkozójuk után aláírt egy nyilatkozatot, amely szerint Jeruzsálemnek meg kell maradnia az emberiség közös örökségévé – különösképpen a három ábrahámi vallás, a judaizmus, kereszténység és az iszlám követői számára – a találkozás és békés együttélés helyeként, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Denis Balibouse

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.