Pesti Srácok

Horváth Ildikó: fel kell és lehet venni a harcot a kórházi fertőzésekkel szemben

Horváth Ildikó: fel kell és lehet venni a harcot a kórházi fertőzésekkel szemben

Az egészségügyi kormányzat célja, hogy felvegye a harcot a kórházi fertőzésekkel szemben és mérsékelje a megbetegedések számát - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán, sajtótájékoztatón.

Horváth Ildikó közölte: a társintézményekkel együtt évek óta zajlik a kórházi fertőzések visszaszorításának szakmai, módszertani és jogszabályi "megsegítése", és ezt szolgálja az Emberi Erőforrás Operatív Program 11,43 milliárd forintos projektje is. Az államtitkár hozzátette: az egészségügyben komoly problémát okoznak az antibiotikumra már rezisztens baktériumok, amelyek nagy kihívást jelentenek a betegellátás során, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy nem lehet elkerülni minden ilyen típusú megbetegedést. Kitért arra, hogy az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzések csökkentését támogató projekt számos kórházi területen nyújt módszertant az intézményeknek.

Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2001 óta gyűjti a laboratóriumok és kórházak jelentéseit a kórházi fertőzések típusairól. A szakember is azt hangsúlyozta, hogy vannak olyan fertőzések, amelyeket nem minden esetben lehet elkerülni, de cél kell legyen ezek minimálisra csökkentése. Mint mondta, az NNK az ellenőrzések mellett konzultációkkal, az egyes kórházakra vonatkoztatható megoldási javaslatokkal is segíti az intézményeket. Oroszi Beatrix, az NNK projektjének szakmai vezetője azt mondta, hogy a kórházi fertőzések előfordulása terén a magyar adat jobb, mint az uniós átlag, hiszen míg Magyarországon a kórházban kezelt betegek 4 százaléka kap el valamilyen fertőzést, addig az uniós adat 5,5 százalék.

A leggyakrabban előforduló fertőzések között említette az alsó légúti megbetegedéseket (például tüdőgyulladás), a húgyúti fertőzést, a műtéti sebfertőzést és az orvosi eszközhasználat során fellépő fertőzéseket. Mint mondta, célzott beavatkozásokkal ez utóbbi területen fellépő fertőzéseket 30-50 százalékkal lehetne csökkenteni. A szakember elmondta: a projektben szereplő intézkedési csomagok egy időben történő alkalmazása sokat segíthet a fertőzések megelőzésében. Megjegyezte, a program kitér arra is, hogy akár a finanszírozási lehetőségek áttekintésével hogyan tudják az intézményeket abban segíteni, hogy megfelelően alkalmazzák az eljárásrendeket a napi gyakorlatban. Elmondta, hogy az intézmények előtt eddig is ismertek voltak az ellátási csomag egyes elemei, az új módszertanban azonban már új tudományos bizonyítékokon alapuló elemek is vannak. A projekt 2020-ban zárul, és az előzetes adatokat is akkor publikálják majd.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Hirado.hu

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.