Pesti Srácok

Megvásárolta volna jelölttársa visszalépését a jobbikos képviselő – Mentelmi joga felfüggesztését kéri az ügyészség

Megvásárolta volna jelölttársa visszalépését a jobbikos képviselő – Mentelmi joga felfüggesztését kéri az ügyészség

A választás rendje elleni bűntett miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Farkas Gergely országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt. A képviselő meg akarta vásárolni az LMP-s jelölt visszalépését.

Egy jobbikos képviselő meg akarta vásárolni jelölttársa visszalépését, ezért az ügyészség indítványozta mentelmi joga felfüggesztését. Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Farkas Gergely a 2018. évi országgyűlési képviselőválasztáson a Jobbik jelölő szervezet Bács-Kiskun megye 5. számú országgyűlési egyéni választókerületében nyilvántartásba vett képviselőjelöltjeként 2018. február 17. és 2018. március 19. között – pontosan meg nem határozható időpontban – a Lehet Más a Politika színeiben induló képviselőjelölt-társának – a vele folytatott beszélgetés során – felajánlotta a kampányra addig fordított 600.000,- Ft összegű költsége kifizetését, amennyiben a választástól visszalép. Az ajánlatot a jelölttárs visszautasította. Farkas Gergely cselekménye a választás rendje elleni bűntett megállapítására alkalmas. Az országgyűlési képviselő gyanúsítottként történő kihallgatása ezért indokolt, amelyre mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség. Farkas Gergely az Azonnalinak adott interjújában az ellenzéki összefogás fontosságát hangsúlyozta:

Úgy tűnik, bármi áron szerette volna, hogy ez a koordináció megvalósuljon. Farkas azt is elmondta, nem mindig szokott válogatni az eszközökben:

PestiSracok facebook image

Forrás: Legfőbb Ügyészség, Azonnali.hu; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)