Trócsányi László: Semmi sem veszélyezteti a bírák függetlenségét
Az igazságügyi miniszter szerint az önálló közigazgatási testület a jogvédelmet erősíti; Trócsányi László szerint a Velencei Bizottság kiegyensúlyozott, a magyar kormány céljait és erőfeszítéseit is értékelő jelentést fogadott el a közigazgatási bíróságok önállósulásáról - írta a Magyar Nemzet.
A lap hétfői számában megjelent interjúban az igazságügyi miniszter elmondta: a bizottság által teljes konszenzussal elfogadott jelentés a szakmai kritikák mellett a pozitívumokat is értékeli, és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet annak érdekében tesznek, hogy a magyar közigazgatási bíráskodási rendszer a közjogi hagyományainknak és az európai standardoknak is megfeleljen.
Elmondta: Magyarországon 1869 és 1949 között volt önálló közigazgatási bíráskodás, a kommunista rezsim szüntette meg, ezért is sajnálatos, hogy ennek visszaállítására csak harminc évvel a rendszerváltozás után kerülhet sor.
A közigazgatási bíráskodás a jogvédelmet erősíti; nem véletlen, hogy számos európai országban szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer működik
- húzta alá. Elmondta: a bizottság elismerte, hogy az önálló közigazgatási bíróság felállítása nem megy szembe a nemzetközi trendekkel, hiszen az számos országban ugyanígy elkülönül a rendes bíróságoktól, mint Magyarországon.
A miniszter közölte: a közigazgatási bíróságok olyan független bíróságok, amelyek az eléjük kerülő közigazgatási jogvitákban hoznak döntéseket. A Velencei Bizottság Magyarország esetében is elismerte a miniszteri igazgatás létjogosultságát. Hozzátette: Európa több országában a bíróságok igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik, természetesen kellő garanciarendszer kiépítésével. A miniszteri igazgatás pedig azt jelenti - mondta -, hogy a miniszter felelős az igazságszolgáltatás tárgyi feltételeinek biztosításáért, különösen a közigazgatási bíróságok költségvetéséért, amelynek tervezetét a tárca állítja össze és az igazságügyi miniszter nyújtja be az Országgyűléshez. Fontos feladata a miniszternek a bírói státusok számának meghatározása, valamint ő tesz javaslatot a köztársasági elnöknek az új bírák kinevezésére.
A bérrendezésről elmondta, a 2020-as költségvetés tervezésénél kiemelten kell foglalkozni ezzel. Közölte: "Úgy gondolom, semmi akadálya annak, hogy 2020. január 1-jével megtörténjen a bírói illetményrendezés."
Az európai parlamenti választásokról közölte: megtiszteltetésnek veszi az uniós szerepkörre vonatkozó felkérést, "és ha a májusi választás után az a feladat vár rám, hogy az európai színtéren képviseljem hazámat, akkor nem fogok kitérni előle. Igyekszem helytállni és mindent megtenni egy erős Európa erős nemzeteinek együttműködéséért."
Forrás: MTI; Fotó: Soós Lajos/MTI
