Kövér László: Manfred Webernek nem az erkölcsi tartás számít
A magyar nemzet, a család és a keresztény kultúra védelmét nevezte meg a májusi EP-választások tétjének Kövér László házelnök a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Kiemelte továbbá, hogy aggódik az európai demokrácia jövőjéért, hiszen az szerinte a középosztály kezében van, akik jelentősége éppen leszálló ágon van; ennek mintegy megnyilvánulása a sárgamellényes tüntetés Párizsban. A házelnök beszélt még a migrációról és a hazai ellenzék hazaárulásáról.
Orbán hét pontja
Kövér László elmondta: miután Orbán Viktor 2016-ban letett egy tízpontos javaslatcsomagot az uniós intézmények asztalára, szépen lassan egyre több politikus helyezkedett a kormányfővel egyező álláspontra. Ezzel azonban két probléma van: egyrészt a javaslatcsomagról lekerült Orbán neve, másrészt pedig a migrációt elutasító, vagy legalábbis korlátozó hangok mögött nincs tényleges szándék és cselekvés, hiszen a gyakorlatban folytatódik a migránsok bankkártyával való ellátása, szállítása. Ez az oka annak, hogy szükség van a kormány új, hétpontos programjára.
A tét most az, hogy a sürgető feladatokat, amelyek között elsődleges a bevándorlás kezelése, meg tudjuk-e oldani. Ha nem az illegális migrációt ellenzők kerülnek fölénybe, ne tévedjünk: jönnek újra a soha el nem felejtett bevándorláspárti javaslatok, mint például a kötelező kvóták, vagy amelyek úgy „szüntetnék meg” az illegális migrációt, hogy legálissá tennék azt
- fejtette ki Kövér.
Értékvesztés a Néppártban
A házelnök beszélt az Európai Néppárt és a Fidesz viszonyáról is. Kifejtette: nem a kormánypárt tagságának felfüggesztése jelenti az EP-n belüli érdekérvényesítés akadályát, hanem az, hogy „az európai főáramhoz tartozó politikai erők elveszítették értékeiket”.
Egyfajta pragmatikus konstelláció, egy korrupt, csak a hatalom megszerzésében és megtartásában érdekelt koalíció jött létre a magukat még mindig szociáldemokratának és kereszténydemokratának mondó erők között
- tette hozzá. Kifejtette továbbá, hogy az európai sakkjátszmában Németországnak kulcsfontosságú, hogy kézben tartsa a fontos vezetői tisztségeket. Németországon belül pedig a CSU-nak fontos az, hogy ezekbe a pozíciókba ő delegáljon politikust. Ugyanígy van ezzel Manfred Weber is, akinek nem az erkölcsi tartás számít, hanem a magasabb pozíció, hogy „legyen valaki”. Annak kapcsán, hogy vajon árulás-e, hogy Weber elfordult a Fidesztől, Kövér meglepő módon azt válaszolta, hogy mivel nincs kötődése az általa képviselt értékekhez, így azokat elárulni se tudja a német politikus.
Csak az tud áruló lenni, aki valaha is kötődött ahhoz, amit dicstelenül elhagy. Az európai politikusok legtöbbjének magatartásában azonban én minimális értéktartalmat sem vélek felfedezni
- mondta.
Bohócok Európa élén
Juncker úr nem valamiféle rendszerhiba vagy üzemzavar eredménye. Azért lett bizottsági elnök, mert olyan, amilyen. Ahogy 1947-ben Dinnyés Lajos is azért került Magyarország kormányfői székébe Nagy Ferenc lemondatása után, mert a megszálló szovjeteknek pontosan egy kártyaadósságokban úszó alkoholistára volt szükségük
- fejtette ki véleményét Európa vezetőiről. Kövér kifejtette: addig vezetik demokratikus mércével bukott politikusok Európát, amíg hagyjuk, hogy olyan pártok irányítsanak, amelyeknek semmilyen, néven nevezhető értékrendjük, a jövőről alkotott víziójuk sincs, csak a hatalmat akarják.
A szavaknak már nincs súlyuk
Hosszasan taglalta a házelnök azt is, hogy mennyire értelmetlenné próbálja tenni a nyugati „totális liberális” sajtó az európai közbeszédet, a balliberális médiát pedig a szovjet pártállam sajtójához hasonlítja. Szerinte ebben a rendszerben, amit a baloldali politika épített ki, a nyelvet is fegyverként használják, és azokat is támadják, akik a keresztény értékeket védenék.
Nem túlzás: megbélyegzendő, potenciális páriák vagyunk, akiknek a homlokára azért kell mindenféle elborzasztó bélyeget sütni – mint például Európa szétverői, rasszisták, antiszemiták vagy homofóbok, xenofóbok, iszlamofóbok, és ki tudná felsorolni, még mi minden –, mert így nem kell velünk vitatkozni. Ha kirekesztenek, nem kell meghallani az érveinket sem; egyszerűbb populizmust, diktatúrát meg demagógiát kiáltani
- tette hozzá.
Európai Egyesült Államok
Az Európai Egyesült Államokat ugyan régi tervnek nevezte Kövér, olyan gondolatnak, amely már némelyik alapítóatya fejében is ott volt, azonban ez szerinte nem valósulhatott volna meg ezidáig. Most azonban, hogy a globalizmus és a nemzetközi pénztőke eléggé megerősödött, az olyan „világboldogítók”, mint Soros György, végre előhúzhatják a kalapból ezt a régen dédelgetett tervet. Ennek céljaként a „demokratikus pepecselés” kikerülését nevezte meg a házelnök, végső eszközeként pedig a tömeges bevándorlást nevezte meg. Kövér ugyanakkor figyelmeztet: Európa immunrendszere még aktív, és Közép-Európának hívják. Kiemelte továbbá azt is, hogy az emberi természet nemcsak szabadságra vágyik, de a valódi közösségek adta biztonságra is, arra, hogy legyen egy hely a világon, amelyet otthonának tudhat.
A magyar ellenzék hazaáruló, a globális elit kitartottja
Az, hogy az ellenzék nem akar beszélni EP-kampányában a migrációról, Kövér szerint önsorsrontó szűklátókörűség, melyből akár egészen rémisztő következtetést is le lehet vonni. Mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc, Szabó Tímea meg a többi tökkelütött mit mond, az emberek nagyjából nyolcvan százaléka az ellenkezőjét gondolja annak, amiről beszélnek. Így azt feltételezhetjük, hogy ezeket az ellenzéki pártokat és politikusokat egész egyszerűen kitartottként kezeli a globalista liberális politikai elit. Oda akarnak tartozni, annak a körnek akarnak megfelelni, nem a magyar szavazóknak. Vagyis nem a maguk urai, nem a lokális racionalitás, illetve saját potenciális választóik érdekei mentén ténykednek, hanem a megbízóik érdekében. Ez tehát akár hazaárulás is lehetne, ugyanakkor Kövér szerint hazaáruló csak az lehet, akinek van hazája, márpedig ez az ellenzék esetében egyáltalán nem biztos.
Az ellenzék nem a kormánypártoknak tett rosszat
Az Országgyűlés üléstermében december 12-én történtekkel kapcsolatban kifejtette: nem a kormánypártoknak, hanem a saját megítélésüknek tesznek rosszat, sőt, az egész országnak okoznak károkat. Az ellenzék analógiájaként említette a sárgamellényes tüntetéseket, amelyről azt tartja: pont olyan fejetlenek, mint a magyar ellenzék, ami pedig árt a demokráciának, mivel nem akarnak valamit, hanem nem akarnak valamit. Ez pedig nem viszi előre a demokratikus diskurzust. Szintén a sárgamellényesek kapcsán elmondta: nem a francia demokráciáért aggódik, hanem általában a demokráciáért.
A demokrácia tehát addig létezik, amíg létezik a középosztály, amely valamilyen közös – például nemzeti – értékbázison közösségként fogalmazza meg önmagát, és amíg beleszólása az ügyekbe valós információkon alapul és tényleges. Nos, a sárgamellényesek mozgalma a lecsúszó és szétporladó európai középosztály dühkitörése, egy olyan rendszer elleni lázadás, amelynek működése felett egyre inkább az információkkal szinte korlátlanul manipuláló pénzhatalom veszi át az ellenőrzést
- fejtette ki álláspontját.
Családvédelem a migrációval szemben
A családvédelmi akcióterv kapcsán a házelnök kifejtette: világos, hogy csupán anyagi erőforrásokkal tartósan nem lehet demográfiai fordulatot elérni. Mégis jól teszi a magyar kormány, hogy megpróbálja elhárítani az anyagi akadályokat a gyermekvállalás elől. Figyelmeztetett azonban, hogy a gáláns támogatási csomag csupán előfeltétele egy értékrendbeli változásnak, amely nélkül nincs magyar jövő, és amelynek eléréséhez a politika mellett az oktatási rendszer, a média, az egyházaink és a véleményformáló, mintaadó értelmiség együttes erőfeszítései is kellenek.
Az pedig bizonyára nem közömbös, hogy a politikusok a halál kultúrájának jegyében vagy egy olyan Alaptörvény szellemében teszik-e a dolgukat, amely kimondja az állam felelősségét a család, a nemzet és a keresztény kultúra védelmében. A magyar emberek már eldöntötték, melyik úton járjunk. A májusi európai parlamenti választáson ezt is megerősíthetjük
- tette hozzá.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
