Pesti Srácok

Díszpolgári címet adományozott Mindszenty Józsefnek Esztergom

Díszpolgári címet adományozott Mindszenty Józsefnek Esztergom

Az esztergomi önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adományozott szombaton Mindszenty József egykori esztergomi érseknek; az oklevelet Erdő Péter bíboros vette át a hercegprímás emlékére rendezett mise után a Szent Adalbert Központban. Az Esztergomhoz és az egész magyar hazához kötődő kitartó és elévülhetetlen egyházvezetői és közéleti tevékenységének, a szabadság, a hűség és a helytállás példáját elénk állító munkásságának elismeréseként adományozzuk városunk díszpolgári címét Mindszenty Józsefnek – mondta az oklevél átadása előtt Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) polgármester. Erdő Péter nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a hercegprímás hivatali utódaként átvehette az elismerést, és elmondta: az oklevelet a prímási levéltárban őrzik majd.

Akinek jellé kell lennie, az jellé válik – mondta a hercegprímás halálának negyvennegyedik évfordulóján tartott misén Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, aki hozzátette: a történelem folyásában nemcsak korokról beszélhetünk, hanem egyéniségekről is, akiknek kiállása nem más, mint a prófétai sors felvállalása az új idők kihívásaival szemben. A püspök arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy ha egy jobb és szerethetőbb világot akarnak, akkor sokszor ma is több bátorságra és elszántabb elköteleződésre van szükség.

Mindszenty Józsefet XII. Pius pápa 1944-ben nevezte ki veszprémi püspökké. 1944 végén letartóztatták, és előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, onnan térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945 augusztusában kinevezte esztergomi érsekké, 1946 februárjában pedig a pápa bíborossá szentelte a római Szent Péter-bazilikában. Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése elítélte a kormány eljárását, és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a szabadságharc céljai mellett, és a polgári demokrácia jövőképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket. A Kádár-kormányzat Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment. Mindszenty József 1975-ben halt meg, Mariazellben temették el, 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártírsorsú bíboros boldoggá avatási eljárása folyamatban van.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?