EP-választás – Az Európai Bizottság csúcsjelöltjei vitáznak szerdán

A vita témái között szerepel „Az én Európám: hogyan néz ki?”, „Környezetvédelem” és az „Értékeink és a világ”. A vitát három, az Eurovízió által kiválasztott újságíró vezeti. A huszonhárom nyelven – online jelnyelven is – sugárzott vitát élőben közvetít az EBU – Eurovízió – és az EbS is. A vezető jelöltek rendszerét a 2014-es EP-választáson alkalmazták először, annak lényege, hogy a választások eredményei alapján választja meg az EP azt a listavezető csúcsjelöltet az Európai Bizottság elnökének, aki a legtöbb támogatást tudta megszerezni a választásokon, majd az EP-ben. A közvélemény-kutatások szerint az európaiak úgy látják, a vezetőjelölti folyamat jelentős előrelépés az uniós demokrácia szempontjából, és átláthatóbbá teszi az Európai Bizottság elnökének megválasztását. A folyamat a listavezetők megnevezésével kezdődik: az európai politikai pártok – amelyek európai szinten működnek, és legalább a tagállamok negyedében választott parlamenti képviselővel rendelkező nemzeti pártok képviselőit tömörítik – 2018 végén, 2019 elején nevezték meg listavezetőjüket.

Az Európai Néppárt (EPP) Manfred Webert, a néppárt EP-frakcióvezetőjét választotta vezető jelöltjének, az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét jelölte a vezető jelölti posztra, a Reformerek Európai Szövetsége (ACRE) Jan Zahradilt nevezte meg vezető jelöltjeként. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) – mivel a pártcsalád elutasítja a csúcsjelölti rendszert – hét jelöltből álló, úgynevezett Európa-csapatot jelölt az európai választásokra, ők képviselik a pártot a kampányban. Az Európai Zöld Párt (EGP) két vezető jelöltje Ska Keller és Bas Eickhout. Az Európai Baloldal Pártja Violeta Tomicot és Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének. A csúcsjelöltek között szerdán moderált televíziós vitát szerveznek Brüsszelben, amely huszonnégy nyelven, élőben követhető az EP honlapján. A vita után az európaiak május 23-26. között megválasztják az új Európai Parlamentet.

Miután a választás eredménye a tagállamokban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új EP alakuló ülését, ekkor választják meg az EP elnökét, a tizennégy alelnököt és az öt questort; utóbbiak felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért. Az Európai Tanács elnöke azután konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek. A tanács javaslatára – várhatóan júliusban – az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a tagok többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz háromszázötvenhárom voks szükséges. Augusztus-szeptember körül a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket. Az új Európai Bizottságról előreláthatóan október-november körül szavaz az EP, majd beiktatják a testületet.

Forrás: MTI; Fotó: PS