Pesti Srácok

A cseh államfő bírálja, hogy Moszkva veteránoknak akarja nyilvánítani az orosz megszállókat

A cseh államfő bírálja, hogy Moszkva veteránoknak akarja nyilvánítani az orosz megszállókat

Miloš Zeman cseh államfő elítélte azt az orosz törvényjavaslatot, amely háborús veteránoknak nyilvánítaná azokat az orosz katonákat, akik 1968 augusztusában részt vettek Csehszlovákia megszállásában - közölte Jiří Ovčáček, a cseh elnök szóvivője szerdán Prágában.

A szóvivő szerint Zeman június 13-ra hivatalába kérette a prágai orosz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen tőle a törvényjavaslatra. A cseh külügyminisztérium szerint egyebek között az áll benne, hogy a szovjet katonák államcsínyt hiúsítottak meg Csehszlovákiában, ami elfogadhatatlan. A cseh diplomácia már élesen bírálta az orosz kezdeményezést. Tomás Petríček külügyminiszter a Twitteren azt írta, hogy Csehszlovákia a Varsói Szerződés öt tagállama általi megszállása ellentétes volt a nemzetközi joggal. A kérdést a cseh parlamenti alsóház is napirendre tűzte, s várható, hogy szintén elítéli az orosz kezdeményezést.

A Varsói Szerződés öt tagállamának - Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK - hadseregei 1968. augusztus 20-án azért vonultak be a szövetséges Csehszlovákiába, hogy erővel elfojtsák az Alexander Dubček kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett reformmozgalmat, az úgynevezett prágai tavaszt.

Az elnök véleménye határozottan elítélő" - jelentette ki Ovčáček arra a kérdésre, mi Miloš Zeman véleménye az orosz törvényjavaslatról. Az orosz kezdeményezést már korábban bírálta Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, aki szerdán Moszkvában tárgyal. Pellegrini azt mondta, hogy a témát meg fogja vitatni orosz partnerével. Az 1968-as szovjet beavatkozást az 1993-ban aláírt cseh-orosz barátsági és együttműködési szerződés is megszállásnak minősítette.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)