Pesti Srácok

1968

“Dubček kiöntötte a szívét Kádárnak, aki végül elárulta őt” - Interjú a '68-as bevonulást belülről megélő Szűrös Mátyással

PPestiSrácok.hu Arcok 2018 október 1.
Unikális részleteket mondott el Szűrös Mátyás volt diplomata, ideiglenes köztársasági elnök és baloldali politikus a PestiSrácok.hu-nak a prágai tavasz fél évszázaddal ezelőtti eltiprásáról, Kádár János kettős játékáról és árulásáról, a nagyhatalmak gyomorforgató egyezkedéséről és a rendszerváltozás előzményeiről. Szűrös, aki 1968-ban fiatal diplomataként és titkárként jelen lehetett a varsói szerződés katonáinak bevonulását megelőző csúcstalálkozók helyszínén, így emlékezik vissza: Kádár János, az MSZMP főtitkára elment a végsőkig, az utolsó pillanatig győzködte a reformkommunista első titkárt, Alexander Dubčeket, de tudta, hogy vállalkozása nem veszélytelen. Kemény időszak volt ez: Biszku, Gáspár, meg a Komócsin rohangáltak Moszkvába, és feljelentették őt, miközben az amerikaiak is azt tanácsolták a szovjeteknek, hogy “minél gyorsabban rendezzék le” az egészet. Szűrös Mátyás akkor 35 éves diplomata volt, s nem érez felelősséget az emberarcú csehszlovák szocializmus kísérletének leverése miatt. Úgy érvel: nem volt döntő pozícióban. Mint Kádár János delegációjának titkára, arra volt lehetősége, hogy (a tárgyalások előtt és után) közvetlenül lássa és hallja Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár és a szocialista blokk vezetőinek egyre drámaibb egyezkedéseit Csehszlovákia sorsáról. Szűrös Mátyás 1989-ben ideiglenes államfőként kiáltotta ki a köztársaságot az Országház erkélyéről, ennek apropóján kérdésünkre kifejtette: nem az ellenzékiek és az állampárt alkuja siklatta ki a rendszerváltozást, az igenis bátor és modellértékű tett volt. “Az MDF-SZDSZ paktum és a Bokros-csomag tett tönkre mindent. A Bokros-csomag mögött már ott állt az SZDSZ is. Úgy tudom, én voltam az egyetlen a pártomon belül, aki nem szavazta meg, majd az MSZP-ből is kiléptem.”
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)