Pesti Srácok

Jordan Peterson: Magyarországon előretört a szabadság

Jordan Peterson: Magyarországon előretört a szabadság

Nagy siker és csodás látvány, ahogyan Magyarország újjáépült a XX. század után, és előtört a szabadság – jelentette ki Jordan Peterson kanadai politológus, pszichológus csütörtökön Budapesten, a Brain Bar fesztiválon tartott angol nyelvű előadásán – írja a 888.hu.

A professzor úgy vélekedett, hogy mindenkinek van egyfajta „isteni felelőssége”, és ha nem azt teszi, amit „tennie kell”, akkor kínozni fogja a lelkiismerete, nem él majd harmóniában. Az embereknek nem kéne azzal törődniük, hogy mit mondanak róluk, hanem büszkén ki kellene állniuk, vállalva a felelősséget, jobbá alakítva a világot – fűzte hozzá. A pszichológus szerint erkölcsi bátorság szükséges, a mindennapokban meg kell tagadni a helytelen cselekedeteket. Így lehet elérni, hogy ne ismétlődjenek meg a XX. század bűnei – jelentette ki.

Orbán Viktorral is találkozott

A polkorrekt balliberálisok esküdt ellensége csütörtökön a Karmelita kolostorban találkozott a magyar miniszterelnökkel. A beszélgetés során szó volt többek között olyan aktuálpolitikai kérdésekről, mint az illegális bevándorlás és a politikai korrektség. A beszélgetésen Orbán Viktor és Jordan Peterson kitértek a kommunista rémtettek napjainkban tapasztalható eljelentéktelenítésére; ennek kapcsán felidézték az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a Karl Marxot mentegető beszédét, amelyet szégyenletesnek és megdöbbentőnek neveztek.

PestiSracok facebook image

Forrás: 888.hu; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.