Pesti Srácok

Kína és Oroszország megakadályozta az ENSZ BT-ben a szudáni erőszakot elítélő határozattervezetet

Kína és Oroszország megakadályozta az ENSZ BT-ben a szudáni erőszakot elítélő határozattervezetet

Kína és Oroszország megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi rendkívüli ülésén annak a határozattervezetnek az elfogadását, amely elítélte volna a szudáni erőszakcselekményeket. A szudáni hadsereg az előző nap felszámolta az ellenzéki tüntetők táborát Kartúm központjában, és a műveletben több tucatnyian meghaltak, illetve megsebesültek.

A szudáni helyzet miatt Németország és Nagy-Britannia indítványozta a BT rendkívüli ülését, és terjesztett be határozattervezetet. Ez elítélte volna a civilek megölését, követelte volna az erőszakcselekmények beszüntetését, és felszólította volna az országot vezető átmeneti katonai tanácsot és a tüntetőket, hogy békés úton oldják meg a belpolitikai válságot.

Kína azonban határozottan ellenezte a szövegtervezetet, Oroszország pedig ragaszkodott ahhoz, hogy várják meg az Afrikai Unió véleményét a kérdésben - közölték diplomaták, akik részt vettek a zárt ajtók mögötti ülésen. Dmitrij Poljanszkij orosz nagykövet az ülés után újságíróknak azt mondta: a tervezet kiegyensúlyozatlan volt, pedig egy ilyen helyzetben "nagyon óvatosnak kell lenni, mert elmérgesíthetjük".

Szudánban az átmeneti katonai tanács bejelentette kedden, hogy felmondta a fő ellenzéki koalícióval megkötött összes megállapodását, és kilenc hónapon belül megtartandó választásokat írt ki. A demokráciapárti tüntetők elutasították ezt, és folytatták tiltakozásukat. A Kartúm körül kialakult újabb tüntetéseken számos összecsapás tört ki katonák és tüntetők között. Egy ellenzéki orvoscsoport szerda hajnali közlése szerint a tüntetők táborának felszámolása óta 60 embert öltek meg erőszakcselekményekben a fővárosban és környékén.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)