Pesti Srácok

Román-magyar megbékélést kezdeményezett Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő

Román-magyar megbékélést kezdeményezett Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő

Román-magyar megbékélési nyilatkozat elfogadását kezdeményezte a bukaresti törvényhozók körében Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő - tudatta csütörtökön a Maszol.ro erdélyi magyar hírportál.

A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáján jutott parlamenti mandátumhoz, sajtótájékoztatóján elmondta, hogy pártbeli hovatartozástól függetlenül az összes képviselőtársának elküldte a megbékélési nyilatkozatot kezdeményező levelét. A dokumentum szövegét az alsóház emberjogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottsága dolgozná ki az őszi parlamenti ülésszakban.

- írja a képviselőtársainak Kulcsár-Terza József. Rámutatott: a román és magyar közösség között feszültséget okoz a magyar nemzeti jelképek üldözése, az anyanyelvhasználat, a himnuszéneklés, az egyházi javak, az iskolák visszaszolgáltatásának helyzete, a MOGYE- és a Beke-Szőcs-ügy is, hiszen a "két férfi csak azért ül börtönben, mert magyar". A háromszéki politikus szerint számára a június 6-i, úzvölgyi incidens volt az utolsó csepp a pohárban.

PestiSracok facebook image

- mondta. Hozzátette: az őszi parlamenti ülésszakig előkészíti a megbékélési nyilatkozat vitairatát, de reméli, minden párt saját változatával érkezik, és a tárgyalások során közös nevezőre jutnak.

Kulcsár Terza József elmondta: a jövő héten befejezi azt a tárgyalássorozatot, amelyet Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felkérésére kezdeményezett. Semjén Zsolt ugyanis meghívta a román parlamenti képviselőket Magyarországra, ahol megmutatnák, hogy milyen jogaik vannak az ottani románoknak, így például szabadon énekelhetik himnuszukat, használhatják szimbólumaikat.

- mondta a háromszéki képviselő. Kulcsár-Terza József bízik abban, hogy Semjén Zsolt meghívására összeáll egy romániai küldöttség, és elutaznak Magyarországra megtekinteni, hogy milyen az ott élő románok helyzete.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.