Szijjártó: Magyarország elemi érdeke az erős gazdasági kapcsolat Törökországgal
Magyarországnak exportorientált államként alapvető érdeke, hogy erősítse a gazdasági kapcsolatait Törökországgal – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, a török-magyar gazdasági vegyes bizottság 6. ülését követő sajtótájékoztatón.
Szijjártó Péter a török-magyar gazdasági kapcsolatok meghatározó elemének nevezte az energetikát. Kiemelte ezen belül a déli irányú gázbehozatal lehetőségét és az atomenergiai együttműködés kiterjesztését.
Magyarország energiabiztonságát erősítheti a Török Áramlat meghosszabbítása Magyarországig, a vezeték ráadásul hamarosan az Azerbajdzsánból érkező gázt is eljuttathatja Közép-Európába
– tette hozzá. A tárcavezető a megbeszélésen közölte a török féllel, hogy a kormány szeptemberben kiírja a szerb-magyar határkeresztező vezeték kapacitáslekötési eljárását. Szijjártó Péter bejelentette, hogy szélesedik az együttműködés a nukleáris energia hasznosítása terén is, hiszen a békés célú alkalmazásnak mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít.
Törökország tucatnyi reaktor építését tervezi, Magyarország pedig atomenergetikai tudását megosztva török nukleáris szakemberek képzését vállalja
– tette hozzá. A miniszter a török-magyar kapcsolatokat a külpiaci terjeszkedés érdekében is kölcsönösen fontosnak nevezte.
Törökország a magyar cégek megjelenését erős partnerként segítheti Afrikában, a kontinensre irányuló török érdekeltségekhez ezért magyar mezőgazdasági, vízipari és biztonsági beruházások csatlakozhatnak
– közölte. Az előkészítés szakaszába jutott vámkezelési megállapodás pedig – mint mondta – az EU-ba irányuló török forgalom logisztikáját vonzhatja Magyarországra.
Szijjártó Péter a gazdasági együttműködés eredményei közül kiemelte, hogy a tavaly 3,1 milliárd dollárt meghaladó török-magyar kereskedelmi forgalom bővítése érdekében az Eximbanknál 220 millió dolláros hitelkeret nyílt, hatályba lépett az áfavisszatérítésről szóló kölcsönösségi megállapodás, és hamarosan török bankok jelenhetnek meg a magyar pénzpiacon. Az árufuvarozásról szóló új megállapodást ősszel írhatják alá.
A miniszter szerint gazdasági teljesítménye alapján Törökország hamarosan a világ első tíz legjelentősebb állama közé kerülhet, ezért üdvözölte, hogy a két ország viszonyát a kölcsönös tisztelet határozza meg, az együttműködéseket pedig nem hátráltatják lezáratlan politikai kérdések. A kapcsolatfejlesztés további esélyeit jól példázza, hogy a török hallgatóknak járó 150 magyar egyetemi ösztöndíjra legutóbb 358-an pályáztak, a Törökországba utazó magyar turistaforgalom pedig a tavalyi 123 ezres csúcs után idén újabb rekordot dönthet – jegyezte meg a tárcavezető.
Mustafa Varank ipari és technológiai miniszter a hagyományos török-magyar barátság és a közös múlt jelentőségét hangsúlyozta a kapcsolatok fejlesztésében. Hozzátette, hogy a két ország kereskedelme nem egészen két évtized alatt a nyolcszorosára bővült, és a felek minden eszközzel az évi 6 milliárd dolláros forgalom elérésére törekednek. Az ipari és technológiai beruházások lehetőségeit kiemelve közölte, hogy a török kormány támogatja a magyar befektetőket, és pénzügyi együttműködésekkel erősítené a török-magyar piaci térnyerést harmadik országokban. A török kormány képviselője támogatást ígért Magyarországnak a délről érkező gázszállítás kiépítésében, Törökország pedig – mint mondta – az esetleges uniós tagság és a vámuniós tárgyalások terén számít a magyar segítségre.
Az ülést követően aláírták a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, valamint a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (Hungarian Export Promotion Agency, HEPA), valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséért felelős török állami ügynökség közötti akciótervet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
