Pesti Srácok

Az EBESZ szerint több, mint ötezer boszniai háborús bűnös nem került még bíróság elé

Az EBESZ szerint több, mint ötezer boszniai háborús bűnös nem került még bíróság elé

Legalább ötezer olyan ember van Bosznia-Hercegovinában, akit a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűncselekménnyel vádoltak meg, de még mindig nem került bíróság elé, és ha az igazságszolgáltatás továbbra is az eddigi ütemben dolgozik, akkor további legalább egy évtizedre lesz szükség az ügyek lezárására - közölte Bruce Berton, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szarajevói küldöttségének vezetője az Oslobodjenje című boszniai napilapnak adott szerdai interjúban.

Emlékeztetett arra, hogy az EBESZ több problémát is felvetett, valamint számos ajánlást is adott az igazságszolgáltatás hatékonyabb munkája érdekében. Mint mondta, riasztó mértékben csökken az újonnan kihirdetett ítéletek száma, aminek legfőbb okát az ügyészség nyomozási és vádemelési hiányosságaiban látják. Az EBESZ szerint az ügyészég nem fordít elég időt és forrást a legösszetettebb háborús bűnök felgöngyölítésére, holott minden erővel ezeket kellene vizsgálniuk, hogy a bűncselekmények valódi felelőseit büntessék meg. Bruce Berton közölte, hogy az EBESZ adatai szerint jelenleg mintegy 800 nyitott ügye van az ügyészségnek, ami körülbelül ötezer vádlottat jelent. Az EBESZ úgy véli: ha a boszniai ügyészség figyelembe venné az EBESZ és az Európai Unió ajánlásait, akkor hatékonyabban tudna működni, főleg, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék ügyeit átvevő nemzetközi törvényszéki mechanizmus (MICT) minden segítséget megad Szarajevónak. Emellett Berton csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig nem fogadta el a háborús bűnökről szóló állami stratégiát, ami lehetővé tenné, hogy az ügyeket 2023-ra lezárják. A stratégiában leírtak szerint a legösszetettebb ügyeket az országos bíróság, míg a kisebb ügyeket a kisebb közigazgatási egységek bíróságai tárgyalnák.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.