Brüsszel vezető személyi állagán is látszik a történelmi lejtő
A Hír TV Háttérkép című műsorában Bayer Zsolt állandó vendégeivel – Bogár László és Boros Imre közgazdászokkal – Európa jövőjét latolgatták. A műsorban szó esett a Brüsszelben folyó alkudozásokról, a néppárt balra tolódásáról, valamint Trianonról, és a jövő évről, amely a nemzeti összetartozás jegyében fog telni.
Bayer Zsolt felvezetőjében röviden vázolta az európai nagypolitika eddigi fejleményeit, aláhúzva azt a tényt, hogy Angela Merkel a baloldali Frans Timmermanst javasolta az EB élére, ami a műsorvezető szerint legalább annyira abszurd, mintha 2018-ban – miután a Fidesz harmadszor is megnyerte a választásokat – a győztes Orbán Viktor arra kérte volna fel Gyurcsány Ferencet, hogy legyen ő Magyarország miniszterelnöke. A brüsszeli huzavona kapcsán Bayer Zsolt kifakadt: "Van valakinek egy épkézláb ötlete, hogy ez micsoda?!" Válaszában Boros Imre kifejtette:
Én ezzel úgy vagyok, mint Castro. Angelát már régóta "Fidelem" - figyelve van Boros Imre által, hogy ilyen németes nyelvi struktúrát, szenvedő szerkezetet erőltessek a szép magyar beszédbe. Ő hosszú ideig mint "a németek Muttija" szerepelt. A figyelmemet igazán akkor keltette fel, amikor spitzenkandidat-ügyben legutóbb Junckert jelölte meg. Luxemburgot is szoktam nézegetni, hogy ott nagyjából mi a helyzet, jártam is többször ott. Én ott nem láttam senkit téglát cipelni, szerszámokkal, masinával maltert keverni, mégis annak az 500 ezres népességnek van 50 milliárdos GDP-je, feleannyi van, mint a 10 milliós Magyarországnak. Nem koszolják össze a kezüket. Harmadízben van luxemburgi bizottsági elnök, és Angelának minden "hadmozdulatára" szüksége volt – akkor még nagy presztízzsel rendelkezett az európai színtéren –, hogy meggyőzze a hollandokat, a svédeket, meg ki tudja, még kit, hogy a Barnier-val szemben, akinek szintén komoly támogatottsága volt, a luxemburgi Juncker legyen az elnök. Onnantól kezdve én figyelem. Egyebek mellett Merkel hivatali idejére tevődik az, hogy a német tulajdonú nagy bankok szinte levonulnak a világ pénzügyi piacáról.
A szakember még hozzátette: ebben a folyamatban a nagy német bankok lassan tönkremennek, leépítik őket.
Bogár László szerint alapvető prognózisuk az volt, hogy ebben az öt évben ez a választás nagy valószínűséggel a káoszt fogja fokozni. Európa történetének legsúlyosabb válságát éli. A második világháború utáni "globális hatalmi rendszerbe illesztett módon létrejött Európának vége".
Ugyanis egy hazug egyezség volt. Pontosabban senki nem mondta ki, hogy az az egyezség az amerikainak látszó globális birodalom kegyeire épül. És amíg jól viselkedik Európa, és amíg a birodalom is tökéletesen működik, addig természetesen minden rendben van. Csakhogy a birodalom haldoklik – ezt nem nagyon lehet félreérteni –, csapkod össze-vissza, ahelyett, hogy rendet tartana fenn, valójában ő fokozza a káoszt, és ebben a káoszban Európa számára egyre inkább riválisként tételeződik fel. Mind a két pillér megdőlt
– húzta alá a közgazdász, aki szerint Európának észlelnie kellene, hogy az a politikai-hatalmi konstrukció, amire az elmúlt hetven év épült teljesen "folytathatatlan".
Európa de Gaulle-lal kezdődött, most meg egy Macron van. Brüsszel vezető személyi állagán is látszik ez az elképesztő történelmi lejtő
– szögezte le Bogár László.
A műsor folytatásában szó esett a Földközi-tengeren önkényesen migránsokat fuvaroztató NGO-król, valamint a Trianon-évfordulóról, amely miatt a jövő esztendő a nemzeti összetartozás évévé lett nyilvánítva. Ennek kapcsán a népességfogyásról és Közép-Európa demográfiai helyzetéről is élénk társalgás folyt.
A teljes beszélgetés ITT tekinthető meg.
