Elhunyt Heller Ágnes

Július 19-én, kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Temetéséről a család később gondoskodik – olvasható az MTA közleményében.

Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. Ügyvéd édesapjától – aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne – tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie. A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább, később Lukács György tanítványa lett. 1951-ben megszerezte a diplomáját. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták, majd 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Abban az évben 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1958-ban az MSZMP Központi Bizottságánál, a Magyar Nemzet által közreadott levél tanúsága szerint társait és tanítómesterét, Lukács Györgyöt bemártva önkritikát gyakorolt. Ezután lehetőségei kitágultak, az 1956-os forradalmárokat kivégző Kádár-rezsim tűrt belső ellenzékét gyarapíthatta, de sosem tagadta meg az 1919-es népbiztos, Lukács tanításait. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. Emiatt - a lukácsista önéletírása szerint - ismét parkolópályára tették. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét parkolópályára tették.

1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE filozófiai és a budapesti ELTE esztétikai tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt. Heller Ágnes műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt.

1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel. Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban az európai kultúra kutatásában szerzett érdemeiért elnyerte a dán Sonning-díjat. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, ebben az évben a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramář-emlékérmet is, mert negyven évvel korábban, 1968-ban tiltakozott a prágai tavasz leverése, Csehszlovákia megszállása ellen. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.

Bár a gyász óráiban nem illendő kritikával illetni az elhunytat, de aki bővebben tájékozódna Heller életpályájáról, a Hír TV Főhős című, vele foglalkozó adását itt megnézheti. Emellett Stefka István portréját Heller Ágnesről itt elolvashatják.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel azt közölte: péntek délután bejelentés érkezett, hogy egy holttestet találták a Balatonban, a Balatonalmádi előtti vízterületen. Az esettel kapcsolatban a rendőrök az idegenkezűséget és a bűncselekmény gyanúját kizárták, az ügyben közigazgatási hatósági eljárás indult.

Forrás: PS, MTI, 444.hu; Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc