Gulyás-Schiffer vita Tusványoson: van, amit 30 év után már szinte lehetetlen jóvátenni
A rendszerváltozás – minden hibájával és hiányosságával – az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fórumán.
A magyar helyzet pozitívuma paradox módon az volt, hogy a mi kommunistáink voltak a legelvtelenebbek. Olyan karrieristák, akik azért váltak kommunistává, mert így lehetett a hatalom közelébe kerülni, így viszont örömmel lettek lelkes demokraták a rendszerváltoztatáskor
– mondta a miniszter. Hozzátette: miután hatalmi helyzetükből adódóan információbirtokosok voltak, így hálózatként sok helyen tudták megőrizni befolyásukat. Ezért a közjogi változások egy év alatt megvalósultak, de a társadalom más szféráiban a láthatatlan hálózatok sokáig „velünk maradtak”.
Lusztrációésigazságtétel
Gulyás Gergely szerint a magyar rendszerváltozás komoly, erkölcsi értelemben vett adóssága, hogy sem lusztráció nem volt, sem olyan mélységű igazságtétel, ami indokolt lett volna, és számtalan országban megvalósult.
Van, amit 30 év után már szinte lehetetlen jóvátenni, s ennek a következménye volt az is, hogy a kommunizmus bűneiről olyan párbeszéd, mint Lengyelországban, nem indult meg. Elitdiskurzusnak maradt meg ez a kérdés Magyarországon
– összegzett a miniszter, aki fontosnak nevezte filmek készítését a témában, illetve a különböző kutatások támogatását. Kijelentette:
büszkének kell lenni arra, ami 1989-90-ben történt, minden hiba vagy hiányosság ellenére. Hosszú idő után visszanyerte szuverenitását az ország, maga dönthet szövetségi, katonai rendszeréről, sorsáról egyéni és közösségi értelemben egyaránt
– mondta. Az aktuálpolitikára áttérve Gulyás Gergely leszögezte: ma Magyarországon olyan alkotmányos demokrácia van, amelyben négyévente el lehet küldeni a kormányt. A hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely a jelenleginél reményteljesebb politikát kínál az embereknek.
Az induló előnyeit nem tudta kihasználni az ország
Schiffer András arról beszélt, hogy 1987-88-ban az ellenzéki szervezetek megalapításához is kellett bátorság.
Tisztelet azoknak is, akik a történelmi pártok lángját őrizték
– mondta, hozzátéve: emellett szükség volt az ellenzéki vezetők kitartására a nemzeti kerekasztalnál, hogy ne engedjék meg a lengyel forgatókönyv megvalósulását, azt, hogy az állampárt akár ideig-óráig átmentse magát. Kiemelte: az 1989. június 16-i Orbán-beszédből az volt a legfontosabb mondat, hogy Orbán Viktor kikérte magának azt, hogy a kommunista vezetők az 1956-os mártírok koporsóját szerencsehozó talizmánként tapogatják, így próbálva belépőjegyet szerezni az új világba.
Itt mutatkozott meg az az erkölcstelenség, ami azt a rendszert jellemezte
– értékelt.
Forrás: MTI
