Pesti Srácok

Nézőpont: A magyarok 73 százaléka szerint családbarát az ország

Nézőpont: A magyarok 73 százaléka szerint családbarát az ország

A közép-európaiak döntő többsége – 70 százaléka – családbarátnak tartja az országát, a V4-ek lakosai azonban még ennél is nagyobb arányban, 74 százaléknyian. Mindez azt jelenti, hogy a hozzávetőleg 84 millió fős közép-európai felnőtt lakosságból 60 millióan tartották családbarátnak az országukat, a visegrádiak 51 millió fős felnőtt lakosságából pedig 39 millióan – derül ki a Nézőpont Intézet a Magyar Nemzet számára, 11 közép-európai országban készített közvélemény-kutatásából.

A családokat középpontba helyező nemzetállami gondolkodás Közép-Európában és a V4-ek körében is sikeres, ugyanis előbbi régióban a megkérdezettek 70, utóbbi térségben pedig átlagosan a válaszadók 74 százaléka mondta azt, hogy családbarátnak tartja az országát. Beszédes az is, hogy a tizenegy közép-európai országban átlagosan csupán 28 százalék mondta azt, hogy nem tekinti családbarátnak az országát, míg a visegrádiak körében még ennél is öt százalékponttal kevesebben, 23 százaléknyian. A V4-országok mindegyikében növekedett valamilyen formában a családok számára juttatott támogatások összege, így nem meglepő ez az eredmény. Lengyelországban 2016 óta a második és a további 18 éven aluli gyermek után havi 500 zlotys, mintegy 36 ezer forintos támogatás jár; ez is közrejátszhat abban, hogy a lengyelek 77 százaléka szerint családbarát országban élnek, és csupán 18 százalékuk szerint nem.

Magyarországon a családvédelmi akcióterv keretében 2020-ban 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására. Valószínűleg ennek is köszönhetően Magyarországon 73 százalék szerint családbarát a környezet, 24 százalék szerint nem. Érdekes, hogy legnagyobb arányban a határzár-ellenesek (50 százalék), a migrációpártiak (47 százalék) és a kvótapártiak (49 százalék) mondták azt, hogy Magyarország nem családbarát. A családi pótlékot közel másfélszeresére növelő Csehországban a megkérdezettek 74 százaléka, a rengeteg családbarát intézkedést (adókedvezmény növelése, ingyen ebéd az óvodásoknak és iskolásoknak, szülési szabadság és támogatás kiterjesztése mindkét szülőre) bevezető Szlovákiában pedig 72 százaléka mondta azt, hogy családbarát országként tekint hazájára. A visegrádi és a közép-európai országok előtt is van azonban még tér a fejlődésre, ugyanis Ausztriában ugyanerre a kérdésre 86 százaléknyian feleltek úgy, hogy országukat családbarátnak gondolják, és mindössze minden tizedik (12 százalék) osztrák mondta azt, hogy ez nincs így.

PestiSracok facebook image

Forrás: Origo/Nézőpont

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.