Pesti Srácok

A Coca-Cola ragaszkodik a plakátjaihoz, a metró és az internet népe pedig véleményt nyilvánít

A Coca-Cola ragaszkodik a plakátjaihoz, a metró és az internet népe pedig véleményt nyilvánít

Közleményben reagált a Coca-Cola a hétvégén kirobbant plakátbotrányra. Az ügy olyan szinten elharapódzott, hogy miközben Alföldi Róbert, Cseh Katalin és sokan mások kólázós fényképpel pózolnak a közösségi médiában, addig több ezren a márka teljes bojkottjára szólítottak fel. Az internet és a metró népe jól láthatóan szintén fel van háborodva: erre utal a fent látható, egy olvasónk által küldött fotó is, amelyen egy egyértelmű véleménynyilvánítás látható.

– áll a cég hétfői közleményében.

PestiSracok facebook image

– írják.

De ha szerintük mindenki olyan egyenlő, akkor jogosan merülhet fel a neten többek által feltett kérdés: miért szervezik ki a gyártási folyamataikat olyan országokba, ahol az ugyanazon munkát végző alkalmazottaiknak kevesebb bérezést és juttatási csomagokat biztosíthatnak? Mi a helyzet a PET-palackokkal?

Boldog István, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap bejelentette: elhatárolódik a Coca-Cola plakátkampányától, és addig nem hajlandó a termékeiket fogyasztani, amíg el nem tüntetik a szerinte provokatív plakátokat az egész országból. Hétfőn rengetegen követték a politikus példáját: a Facebookon tömegesen jelentik ki a felhasználók, hogy nem hajlandóak a cég termékeit fogyasztani a jövőben.

Kérdésünkre, hogy ha mindenki egyenlő, akkor miért szervezik ki olyan országokba a gyártást, ahol alacsonyabb bért adhatnak a munkavállalóiknak, az LMBTQ-kérdésekbe büszkén és bátran beleálló cég a következő semmitmondó választ küldte szerkesztőségünknek:

Részünkről köszönjük az gyors, instant, meleg vízben oldódó választ, azonban a kérdésünket továbbra is fenntartjuk, hiszen valljuk: egy cég akkor álljon a globális társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem élére, ha az a profitrátáján is látszik, és nemcsak a legprimitívebb provokációkban merül ki.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)