Pesti Srácok

A magyar munkavállalók 77 százaléka biztosnak látja munkahelyét

A magyar munkavállalók 77 százaléka biztosnak látja munkahelyét

A magyar munkavállalók 77 százaléka minimum öt évre biztosnak látja a pozícióját a munkahelyén; 82 százalék véli úgy, hogy a cég, amelynél dolgozik öt év múlva is működni fog a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián közös munkaerőpiaci kutatása szerint.

Az 1200 ember megkérdezésén alapuló, reprezentatív felmérés 2019. júniusi adatai alapján képzett BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Index 70 pont lett; 2018 hasonló időszakához képest egy, az előző negyedévhez képest két ponttal nőtt. Ez a közlemény szerint kifejezetten optimista hozzáállást mutat a munkavállalók körében. A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít számukra. A felmérésben 13 kérdésben vizsgálták, hogyan ítélik meg a munkavállalók munkahelyük biztonságát, erőfeszítéseiket munhelyük megőrzése érdekében, illetve azt, hogy milyennek látják egy új állás megtalálásának lehetőségét. A résztvevők által kitöltött kérdőív válaszait az egyes témakörökben átlagolták az eredményeket pedig pontokban határozták meg. A kutatásban 94 pontot mértek annál a kérdésnél, hogy mennyire bíznak a munkahelyük fennmaradásában. A megelőző két évben ez az érték 91, illetve 89 pont volt. Az újbóli elhelyezkedés esélyével összefüggésben most mérték az eddigi legmagasabb, 57 pontos értéket; ez a mutató tavaly 53, 2017-ben pedig 44 pontot vett fel. A közleményben Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója kifejtette, hogy az optimista munkavállalói hangulatot tükrözi az is, hogy egyre pozitívabban ítélik meg az emberek egy újbóli elhelyezkedés esélyét. Így a munkavállalók egyre nagyobb bátorsággal mernek felmondani akkor is, ha nem tudják pontosan, hol helyezkednek el azután.

Forrás: MTI; Fotó: infodombovar.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.