ENSZ: Az Iszlám Államnak van még pénze, és továbbra is fenyegetést jelent
Közel 300 millió dollárja maradt az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetnek az iraki és szíriai területeken kikiáltott "kalifátusának" bukása után - áll Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn közzétett jelentésében, amely felhívja a figyelmet arra a potenciális veszélyre is, amelyet a jelenleg őrizetben lévő terroristák jelentenek, és nem zár ki újabb terrorcselekményeket.
Guterres rámutat arra, hogy bár az iraki és szíriai területek elvesztésével a terroristák már nem tudnak pénzre szert tenni az ottani olajmezőkön keletkező olajbevételekből és pénzt beszedni az ott élő emberektől, de az Iszlám Állam képes még arra, hogy pénzeszközökkel támogassa a terrorcselekményeket mindkét országban. A jelentés szerint a pénzek továbbítása úgynevezett havala-rendszerben, vagyis ügynökökön keresztül, valós pénzmozgás nélkül, gyakorlatilag követhetetlenül történik. Az ENSZ-főtitkár arra figyelmeztet, hogy a dzsihadisták támadásaiban tapasztalható szünet csak "ideiglenes lehet".
A terrorszervezet egyik pénzforrása az illegális műkincs-kereskedelem. A válságövezetből hazatérő harcosok arról számoltak be, hogy van a szervezetnek egy külön egysége, amely az Irakban elrabolt műkincsek értékesítésével foglalkozik, és kizárólag az IÁ vezetői ismerik az ügyletek részleteit, például azt, hogy hol tárolják ezeket a kincseket. A jelentés kiemeli, hogy a dzsihadisták Irakban felgyújtják a termőföldeket, hogy megakadályozzák a háború utáni rendezést és újjáépítést. Azt akarják elérni, hogy a helyi lakosok az iraki hatóságokat vádolják a kudarcért. Hasonló magatartást várnak az Iszlám Államtól Szíriában is.
A jelentés foglalkozik továbbá azzal a veszéllyel, amelyet a hazatérő külföldi harcosok és családjaik jelenthetnek. Több ország összesítéseire támaszkodva Guterres azt írja, hogy az Iszlám Állammal vívott harcok során az Irakban és Szíriában harcoló külföldi terroristáknak nagyjából a huszonöt százaléka meghalt, tizenöt százalékuknak pedig nyoma veszett. Ezekkel az arányokkal számolva azt a következtetést lehet levonni, hogy a kalifátushoz a válság elején csatlakozott 40 ezer külföldi harcos közül mintegy 24-30 ezer még életben van. Ráadásul nem pusztán a jelenleg őrizetben lévő felnőttek jelenthetnek további fenyegetést, hanem a kiskorúak is, akik az átélt traumák miatt a jövőben könnyen radikalizálódhatnak.
Egy múlt heti jelentésben a világszervezet szakértői újabb terrorhullámra figyelmeztettek, amely még az idén elindulhat. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa június végén azt mondta, hogy több, mint ötven országból csaknem 55 ezer, korábban az Iszlám Állam oldalán harcoló embert és családtagjaikat tartanak jelenleg őrizetben. Közülük sokan az iraki hatóságok felügyelete alatt vannak, mások pedig az Egyesült Államok által támogatott, kurd és arab milíciák alkotta Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ellenzéki ernyőszervezet által működtetett táborokban.
Forrás: MTI; Vezető kép: EPA
