Pesti Srácok

Ezentúl engedély nélkül utazhatnak külföldre a nők Szaúd-Arábiában

Ezentúl engedély nélkül utazhatnak külföldre a nők Szaúd-Arábiában

Szaúd-Arábiában ezentúl szabadon utazhatnak külföldre a nők; nincs szükségük legközelebbi férfirokonuk engedélyére még az útlevélkérelemhez sem - olvasható a királyság pénteken kiadott állami közlönyében.

A rendelkezést szerdán hagyta jóvá Szalmán szaúd-arábiai király. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az új törvény mikor lép hatályba. Korábban a nők annyira nem voltak önállóak, hogy saját személyes iratuk sem volt; a legközelebbi férfirokon igazolványaiban voltak külön rubrikák a feleség, az anya, a leánytestvér, a leánygyermek adatai számára. A most elfogadott törvények mellett a nők lehetőséget kapnak arra is, hogy saját maguk jegyeztessék be a házasságukat, és intézhessék ezentúl a gyerekeik ügyeit is.

Az arab királyságot az elmúlt években számos bírálat érte azért, mert törvényei sokkal több jogot biztosítanak a férfiaknak, mint a nőknek. A ma elfogadott rendelkezésekkel azonban még mindig nem sikerült elérni a teljes egyenlőséget: a leánygyerekeknek például továbbra is szükségük van az apjuk (vagy - amennyiben ő már nem él - a legközelebbi férfirokon) beleegyezésére, ha férjhez akarnak menni. A szaúd-arábiai állampolgárság szintén csak apai ágon jár a gyerekeknek, tehát ha egy szaúd-arábiai nő külföldihez megy férjhez, gyerekei nem kapják meg automatikusan az állampolgárságot, s az ezzel járó privilégiumokat sem.

Az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő muszlim királyságban egy ideje elmozdulás tapasztalható a modernizáció irányába, amit megfigyelők a trónörökös, Mohamed bin Szalmán által szorgalmazott nemzetközi nyitással hoznak összefüggésbe. Tavaly szintén az ő reformcsomagjának keretében engedélyezték a nők számára az autóvezetést is.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.