Rémhírekkel készül a haladó sajtó a 2022-es kézilabda EB-re

Az MKSZ tavaly nyári sajtótájékoztatóján elhangzott, hangsúlyozottan becsült összegek a Budapesten kívüli infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkoztak, külön-külön az esetleges veszprémi és szegedi beruházásokra. Mindez a szövegkörnyezetből és a szöveg elemi szintű értelmezéséből mindenki számára kiderül. Az összegek becslése pedig azért volt hangsúlyos a vidéki csarnokok esetében is, mert a tavalyi sajtótájékoztató időpontjában semmilyen pontos költségterv nem állt rendelkezésre

A helyzet tisztázása érdekében szükséges közölnünk a tudósítás és a Kocsis Máté által elmondottak szöveg szó szerinti leiratát, amely jól érthetően nem az új fővárosi arénára vonatkozik:
Az idézett híradás azzal vezeti fel az elnök szavait, hogy az Európa Bajnokság miatt a Veszprém Arénát bővítik, Debrecenben felújítják a Főnix Csarnokot, Szegeden pedig egy vadonatúj, nyolcezer férőhelyes sportcsarnokot építenek. Egyelőre a tervezés zajlik, a munkálatok csak akkor kezdődhetnek meg, ha a szövetség a kormánnyal is egyeztet.
Kocsis Máté:„Ha befejeződik a tervezési szakasz – mert például Szeged és Veszprém ügyében már megtörtént –, akkor az erre vonatkozó költségekre is tudok válaszolni. Nyilván jelentős, szerintem az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt tíz, akár tizenötmilliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó. De ezek csak becslések, a tervezői kalkulációkon sok múlik.”

Az új budapesti arénáról pusztán a tudósítás zárásaként, a narrációban esett szó: „Budapesten a Papp László Sportaréna lesz a mérkőzések otthona, de a szövetség egy új sportcsarnok építését is javasolja majd a kormánynak.”
Értelemszerűen tehát még szó sem lehetett az új budapesti aréna bármilyen költségéről

Miként az a szövetség korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben. Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit

Az MKSZ feladata és felelőssége a 2022-es Európa-bajnoksággal kapcsolatban a magyar válogatott megfelelő menedzselése és versenyeztetése mellett a torna és a verseny teljes körű megszervezése és lebonyolítása. Büszkék vagyunk rá, hogy 2022-ben – hazánk történetében először – felnőtt férfi világversenyt rendezhetünk, ennek elnyerése valódi sportdiplomáciai sikert jelent. A torna során Magyarország 3 csoport küzdelmeinek (valamint egy középdöntő-csoport mérkőzéseinek és a döntő hétvége találkozóinak) ad otthont, ezekre pályázott a Magyar Kézilabda Szövetség.
A Szervező Bizottság a jelenleg aktuális és végrehajtandó feladatoknak megfelelően fölállt, több hónapja működik, pontos ütemterv szerint dolgozik, folyamatosan együttműködik a szlovák és az európai szövetséggel annak érdekében, hogy jól megtervezett és jól megszervezett Eb-t láthassanak a nézők 2022 januárjában.
Sajnálatosnak tarjuk, hogy a sajtó egy része először csúsztatásokkal téveszti meg a sport iránt érdeklődő hírfogyasztókat és csak ezt követően fordul kérdéseivel a szövetséghez. Fordítva talán elkerülhető lett volna a félreértés, de vélhetően nem ez utóbbi volt a cél