Pesti Srácok

A francia elnök nemzeti gyásznapot hirdetett Jacques Chirac emlékére

A francia elnök nemzeti gyásznapot hirdetett Jacques Chirac emlékére

Nemzeti gyásznapot hirdetett hétfőre a francia elnöki hivatal a 86 éves korában elhunyt Jacques Chirac egykori államfő emlékére. Emmanuel Macron államfő csütörtök este az országos tévé- és rádiócsatornák által közvetített beszédében emlékezett meg "az államférfiról, akit annyira szerettünk, mint amennyire ő szeretett minket". Chirac 1995 és 2007 között volt a Francia Köztársaság elnöke.

– fogalmazott a jelenlegi francia elnök, aki szerint Chirac "a történelem része lett és mostantól mindannyiunknak hiányozni fog". A francia elnöki hivatal este 9 órakor megnyitotta kapuit annak a több száz várakozónak, akik az Élysée-palota előterében a volt elnök fotója előtt elhelyezett emlékkönyvbe írhatták gondolataikat. Az Élysée-palota vasárnapig nyitva áll mindenki előtt, hogy lerója kegyeletét a csütörtökön elhunyt államfő előtt. Csütörtökön a késő órákig várakoztak franciák és külföldiek hosszú sorokban, hogy bejuthassanak az Élysée-palota udvarára, miközben Emmanuel Macron felesége, Brigitte Macron kíséretében látogatást tett Jacques Chirac párizsi otthonában, hogy meghajoljon a volt köztársasági elnök emléke előtt. Az elnöki hivatal hétfőre nemzeti gyásznapot hirdetett, amelynek keretében délben ünnepi gyászmisét mutatnak be a párizsi Saint-Sulpice-templomban. A hétfőre tervezett vita a bevándorlásról a nemzetgyűlésben elmarad. Franciaországban az V. köztársaság 1958-as kezdete óta valamennyi elhunyt korábbi köztársasági elnöktől nemzeti gyásznapon búcsúzott az ország. Jacques Chirac temetésének időpontja és helyszíne egyelőre nem ismert.

Hosszú politikai karrierje alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, háromszor választották meg Párizs főpolgármesterének, két alkalommal volt miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő. A külpolitika terén – Charles de Gaulle nyomdokait követve – a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió határozott ellenzése volt 2003-ban. Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé. Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt formálisan bocsánatot kért a zsidó néptől.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.