Pesti Srácok

A francia elnök nemzeti gyásznapot hirdetett Jacques Chirac emlékére

A francia elnök nemzeti gyásznapot hirdetett Jacques Chirac emlékére

Nemzeti gyásznapot hirdetett hétfőre a francia elnöki hivatal a 86 éves korában elhunyt Jacques Chirac egykori államfő emlékére. Emmanuel Macron államfő csütörtök este az országos tévé- és rádiócsatornák által közvetített beszédében emlékezett meg "az államférfiról, akit annyira szerettünk, mint amennyire ő szeretett minket". Chirac 1995 és 2007 között volt a Francia Köztársaság elnöke.

– fogalmazott a jelenlegi francia elnök, aki szerint Chirac "a történelem része lett és mostantól mindannyiunknak hiányozni fog". A francia elnöki hivatal este 9 órakor megnyitotta kapuit annak a több száz várakozónak, akik az Élysée-palota előterében a volt elnök fotója előtt elhelyezett emlékkönyvbe írhatták gondolataikat. Az Élysée-palota vasárnapig nyitva áll mindenki előtt, hogy lerója kegyeletét a csütörtökön elhunyt államfő előtt. Csütörtökön a késő órákig várakoztak franciák és külföldiek hosszú sorokban, hogy bejuthassanak az Élysée-palota udvarára, miközben Emmanuel Macron felesége, Brigitte Macron kíséretében látogatást tett Jacques Chirac párizsi otthonában, hogy meghajoljon a volt köztársasági elnök emléke előtt. Az elnöki hivatal hétfőre nemzeti gyásznapot hirdetett, amelynek keretében délben ünnepi gyászmisét mutatnak be a párizsi Saint-Sulpice-templomban. A hétfőre tervezett vita a bevándorlásról a nemzetgyűlésben elmarad. Franciaországban az V. köztársaság 1958-as kezdete óta valamennyi elhunyt korábbi köztársasági elnöktől nemzeti gyásznapon búcsúzott az ország. Jacques Chirac temetésének időpontja és helyszíne egyelőre nem ismert.

Hosszú politikai karrierje alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, háromszor választották meg Párizs főpolgármesterének, két alkalommal volt miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő. A külpolitika terén – Charles de Gaulle nyomdokait követve – a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió határozott ellenzése volt 2003-ban. Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé. Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt formálisan bocsánatot kért a zsidó néptől.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.