Pesti Srácok

Az ügyészség szerint igenis bűncselekményt követett el az Index újságírója

Az ügyészség szerint igenis bűncselekményt követett el az Index újságírója

Fellebbezett a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség Dezső András, az Index munkatársának különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt indított büntetőügyében – derült ki a fővárosi főügyész portálunknak is megküldött közleményéből. Ibolya Tibor beszámolója szerint a vádhatóság nem ért egyet a II. és III. Kerületi Bíróság napokban meghozott ítéletével, amellyel a testület megszüntette az újságíró elleni büntetőeljárást.

Ismert, Dezső András írt korábban arról a nőről, aki állítása szerint a tömeges illegális bevándorlás miatt kialakult közbiztonsági helyzet miatt költözött vissza Svédországból Magyarországra. Az újságíró ugyan nem nevezte meg a hölgyet, de cikkéhez olyan hivatkozásokat csatolt, amelyekből be lehetett azonosítani a nőt. Dezső András arról is írt, hogy Natalie Contessa af Sandeberget korábban rágalmazás és közbizalom elleni bűncselekmények miatt is elmarasztalták Svédországban, ami az Index szerint megkérdőjelezte a szavahihetőségét a migráció ügyében tett nyilatkozataival kapcsolatban is. A magyar ügyészség álláspontja szerint Dezső András bűncselekményt követett el, amikor a Sandeberget érintő svédországi ítéletekről írt, mivel azok nem közérdekű adatok, a nő ugyanis elmarasztalása idején nem számított közszereplőnek. Dezső András büntetőügyében már volt egy ítélet, amelyben a II. és III. Kerületi Bíróság tárgyalás nélkül megrovásban részesítette az újságírót, aki fellebbezésében épp ezért tárgyalás megtartását kérte. Az újabb felvonásban mégsem tartottak tárgyalást, hanem egy másik bíró a bizonyítás mellőzésével megszüntette a Dezső elleni eljárást. Fellebbezésében az ügyészség aggályosnak nevezte azt a gyakorlatot, hogy ugyanazon bíróság két bírája ugyanazon vádpontokban, tárgyalás mellőzésével teljesen ellentétes következtetésre jutott az ügyben. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint az eljárás megszüntetése jogszabályellenes, mivel a büntetőeljárási törvény szerint a büntetővégzést tárgyalás tartása iránti kérelem esetén előkészítő ülésen hatályon kívül kellett volna helyezni, és az ügyet érdemben elbírálni. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság bírája által választott megoldás a fentiek miatt a jogbiztonság követelményébe is ütközik – írta Ibolya Tibor.

Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.