Pesti Srácok

Köves Slomó: A család nem versenyképességi, hanem életképességi tényező

Köves Slomó: A család nem versenyképességi, hanem életképességi tényező

Ha van miért élni, van missziója, van küldetése a személyes életünknek, ott van értelme a következő generációknak is –jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija a Budapesti Demográfiai Csúcson – írja az Origo.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint három kérdést kell feltenni a demográfiai válsággal kapcsolatban:

  • miért nincs elég, miért nem születik elég gyermek;
  • hogy tudnánk elérni, hogy több szülessen;
  • akarjuk-e és mi értelme van annak, hogy több szülessen?

Orbán Viktor kormányfőt idézte, aki a konferencia első napján úgy fogalmazott, hogy a demográfiai probléma egy európai probléma. A vezető rabbi szerint 1965 óta a világ szinte összes országában csökkenőben van a születések száma, de természetesen nem olyan mértékben, mint Európában. Köves Slomó feltette a kérdést, hogy mikor lehetünk biztosak abban, hogy sikeres lesz a családpolitika? Akkor, amikor jobban meg fogja érni gazdaságilag, ha valakinek gyerekei vannak, mint ha nincsenek. Felidézte, hogy még néhány évtizeddel ezelőtt is a gyerek gazdasági befektetés is volt. A rabbi megjegyezte: a nyugati világban két olyan ország van, ahol pozitív volt a termékenységi mutató még néhány évvel ezelőtt is, tehát meghaladta a 2,1-et a termékenységi ráta: Izrael és az Egyesült Államok. Izraelben ez ma is igaz: 2,9-es a ráta a zsidó származásúaknál, de az araboknál is 2,8-as. Köves Slomó kijelentette, hogy nem egyszerűen gazdasági kérdés a gyerekvállalás: olyan társadalomban, ahol van miért élni, van missziója, van küldetése a személyes életünknek, ott van értelme a következő generációk létrehozásának is.

PestiSracok facebook image

– fejezte be előadását a hitközség vezető rabbija.

Forrás: Origo; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.