Pesti Srácok

Szijjártó: Magyarország megduplázza a Maliban és a Száhel-övezetben szolgáló katonáinak számát

Szijjártó: Magyarország megduplázza a Maliban és a Száhel-övezetben szolgáló katonáinak számát

Magyarország 21-re főre bővíti az Európai Unió kiképzőmissziójának részeként Maliban tevékenykedő katonáinak létszámát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban azon a miniszteri szintű ENSZ-ülésen, amely Mali és a Száhel térségének biztonsági helyzetével foglalkozott.

A helyi idő szerint szerda este tartott megbeszélést követően a miniszter az MTI-nek elmondta: egyetértettek abban, hogy a helyzet továbbra is törékeny, a térség továbbra is foglya a terrorizmusnak és áldozata a gazdasági-társadalmi problémákat kihasználva megerősödő fegyveres milíciáknak. Ezért a nemzetközi közösség részéről továbbra is aktív szerepvállalásra van szükség. Szijjártó Péter szerint Európa szempontjából is nagy jelentősége van annak, hogy mi történik a Száhel-övezetben, ugyanis ez a régió az Európába irányuló migráció egyik legjelentősebb forrása.

– fejtette ki Szijjártó Péter. Az EU ezért hozta létre Afrika megsegítésére a szükséghelyzeti alapot, amelyben 4,5 milliárd euró áll rendelkezésre, és ebből 1,7 milliárd a Száhel-térségre jut. Magyarország is hozzájárul az alap költségvetéséhez 9,5 millió euróval; ezáltal a biztonság növelését, munkahelyteremtést szolgáló, valamint az embercsempészek elleni küzdelem fokozását célul kitűző programokat támogat. A térséghez tartozó Burkina Faso, Niger és Mali számára Magyarország évente összesen 30 ösztöndíjat biztosít annak érdekében, hogy a résztvevők tanulmányaik befejezése után hazatérve erősítsék helyi közösségeiket, és részt vegyenek az ország fejlesztésében.

PestiSracok facebook image

A Száhel-övezethez tartozik Szenegál egy része, Dél-Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Dél-Algéria, Niger, Észak-Nigéria, Csád, Szudán, Észak-Kamerun és Eritrea.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.