Pesti Srácok

Tovább emelkedett a Fidesz népszerűsége, az ellenzék vezető ereje a DK

Tovább emelkedett a Fidesz népszerűsége, az ellenzék vezető ereje a DK

Alig mozdulnak a pártpreferenciák: az önkormányzati választás kampánya nem térítette el a szavazókat korábbi pártjaiktól; ez alól a Fidesz látszik kivételnek: júliusban harminckettő, augusztusban harmincnégy százalék támogatta, ami szeptemberre harmincöt százalékra emelkedett. Változatlan a Demokratikus Koalíció táborának mérete: a párt kilenc százalékon áll. A Jobbik az előző hónapban hét százalékot ért el, most hat százalékos. Az MSZP tábora nem módosult, hat százalékos volt és maradt. A Momentum továbbra is öt százalékos, a Mi Hazánk Mozgalom, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt két-két százalékon állt augusztusban és szeptemberben is. A Párbeszéd egy százalékos, a pártnélküliek aránya harmincegy százalék – írta a ZRI Závecz Research Intézet kutatására hivatkozva az atv.hu.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz ötvennégy százalékot ért el, a sorban második a Demokratikus Koalíció tizenöt százalékkal. Az aktív szavazók csoportjában lényegében hármas holtverseny van az MSZP, a Momentum – nyolc-nyolc – és a hét százalékos Jobbik között. A Mi Hazánk Mozgalom négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók három százalékára számíthat, az LMP-nek most két százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek pedig egy.

Az utóbbi egy hónapban keveset változott a pártok támogatottsága, és a különböző települési kategóriákban is csak kisebb mozgások történtek. A megyei közgyűlések összetételét határozzák majd meg a pártlistákra leadott szavazatok, amely a fővárosiakat és a megyei jogú városok lakóit nem érinti, de a máshol élő választópolgárokat igen. A pártpreferenciák alapján úgy tűnik, hogy a Fidesznek jelentős többsége lesz a megyékben: a kis közepes városok és falvak választókorú népességében negyven százalékon áll a kormánypárt. Az ellenzéki pártoknak együttesen huszonhét százaléka van ebben a települési kategóriában. Augusztusban még harmincnyolc-huszonöt százalék volt a két politikai tábor egymáshoz viszonyított aránya.

PestiSracok facebook image

A megyei jogú városokban a múlt hónaphoz képest valamivel szorosabb lett a verseny a Fidesz és az ellenzéki pártok között. A kormánypárt a múlt hónapban harminc százalékon állt, most huszonkilenc százalékos. Az ellenzéki pártok valamelyest gyengültek: augusztusban harminchét százalékot értek el együttesen, most viszont harmincnégy százalékosak. Az ellenzéki többlet viszont azt sejteti, hogy a megyei jogú városokban a kormánnyal szembeni oldal az öt évvel ezelőttihez képest néhánnyal több polgármesteri posztot szerezhet, és minden bizonnyal a közgyűlésekben a mostaninál valamivel nagyobb súlya lesz.

A múlt hónapban és azt megelőzően is a Fidesznek harmincnégy százaléka volt a fővárosban, ami jelenleg harminchárom százalékos. Az ellenzék pártjai együttesen minimálisan javítottak, a korábbi, több hónapban is mért harminchétről harminckilenc százalékra. Az eltérés nagysága azt vetíti előre, hogy több ellenzéki polgármester lesz, mint amennyi most van, és a főpolgármesteri is székért is kiélezett verseny várható a ZRI Závecz Research Intézet szerint.

Forrás: atv.hu; Grafikonok: ZRI Závecz Research Intézet; Vezető kép: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.