Virágföldből horogkeresztet rajzoltak a litvániai zsidó közösség vilniusi székháza elé
Ismeretlen tettesek virágföldből horogkeresztet rajzoltak a járdára a litvániai zsidó közösség vilniusi székháza közelében – számolt be a BNS balti hírügynökség hétfőn.
Már régóta nem volt példa ilyen egyértelműen kifejezett antiszemitizmusra
- mondta Faina Kukliansky, a zsidó közösség vezetője. Az elnök asszony rámutatott, hogy a megnyilvánulásra vasárnap, egy héttel a holokauszt litvániai emléknapja előtt került sor. Kukliansky a hatóságokat okolta a történtekért. Linas Linkevicius litván külügyminiszter elítélte az incidenst, a rendőrség pedig nyomozást indított az ügyben. A litvániai zsidó közösség augusztus elején fenyegető levelek miatt arra kényszerült, hogy ideiglenesen bezárja székházát és a vilniusi zsinagógát. Az antiszemita megnyilvánulások előzménye az volt, hogy a vilniusi városvezetés úgy döntött: véget vet a fővárosban két nácibarát partizán emléke megörökítésének, akik a második világháború idején a szovjet megszállás ellen küzdöttek, és akiket emiatt nemzeti hősnek tekintenek az országban. A határozat nyomán eltávolították a nemzeti könyvtár faláról Jonas Noreika emléktábláját, valamint átnevezték a Kazys Skirpa utcát. A döntés megosztotta a közvéleményt.
Litvániát a második világháború alatt a Szovjetunió és a náci Németország is megszállta. A német megszállás (1941-1944) alatt a nácik és litván kollaboránsaik a több, mint 200 ezres zsidó közösség 90 százalékát megölték. A háborút követően a balti ország szovjet befolyás alá került, és csak 1991-ben nyerte el függetlenségét.
Forrás: MTI
