Pesti Srácok

Bogárdi Szabó István: Luther Márton tétele ma is aktuális

Bogárdi Szabó István: Luther Márton tétele ma is aktuális

Luther Márton első tétele, amely szerint Jézus Krisztus akarata, hogy minden ember, ha kell, minden nap megtérjen, a kereszténység alapvető üzenete és ma is aktuális – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

A református püspök azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy októberben tartják a reformáció emlékhónapját, október 31-én pedig a reformáció emléknapját, arra emlékezve, hogy Luther Márton (Martin Luther) német Ágoston-rendi szerzetes 1517-ben ezen a napon szögezte ki téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára. Bogárdi-Szabó István úgy fogalmazott: Luther Márton "nem mondott újat", amikor tételsorát kitűzte, hanem kinyilvánította, miből kell kiindulni és hová kell visszatérni. A püspök szólt arról is, hogy a reformátusok sajátos vonása, a "református habitus" a hálaadás Istennek. Arra a kérdésre, hogy a református gondolatvilág hogyan érződik a mindennapokban, azt válaszolta: az evangélium, az örömhír elfogadása, hogy a földi életen, emberi életen, emberi történelmen, adott valóságon túl van isteni életforrás, visszaható módon elkezdi rendezni és szervezni az ember életét. Ha elkezdenek Isten életszabályai – mint a tízparancsolat és a szeretet törvénye – szerint élni, elkezdik azokat az erényeket gyakorolni, amelyeket "ma is sokszor fölöslegesnek ítélnek meg kortársaink vagy élhetetlennek tartanak".

– mondta a püspök. Bogárdi Szabó István szólt arról is: sokszor látni, hogy a mai mechanikus, "darálós világ" kiüresíti az embereket belül.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a reformátusok mégsem "szomjúságkielégítők" akarnak lenni. Ők egy életmódra hívják meg az embereket, az Istenben való örömre – mondta.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.