Pesti Srácok

Erdogan: Folytatódik a hadművelet Északkelet-Szíriában, ha nem teljesülnek a tűzszünet feltételei

Erdogan: Folytatódik a hadművelet Északkelet-Szíriában, ha nem teljesülnek a tűzszünet feltételei

Az északkelet-szíriai török hadművelet folytatását helyezte kilátásba pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnök arra az esetre, ha az Egyesült Államok nem tartja be ígéreteit az ötnapos tűzszünet végéig. Erdogan Isztambulban, külföldi újságírók előtt felszólalva úgy fogalmazott: abban az esetben "az offenzíva sokkal határozottabb formában, pontosan onnan folytatódik majd tovább, ahol abbamaradt, és még abban a percben, amikor a 120 óra lejár".

A csütörtöki török-amerikai megállapodás szerint a tűzszünet török idő szerint kedd este 22 óráig tart. A török államfő hozzátette: amennyiben Washington teljesíti vállalásait, megoldódik az Ankara által tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet ügye. Erdogan egyúttal jelezte: a török hadsereg mindeközben nem távozik a területről, mert szükség van rá a térség biztonságához.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetként és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelt, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Ugyanakkor az YPG, amelyet Ankara a törökországi kurd szakadár fegyveresek szövetségesének tart, az elmúlt években éppen az Iszlám Állam elleni harcra hivatkozva kapott kiképzést és modern fegyvereket pártfogójától, az Egyesült Államoktól. Törökország a közelmúltban vállalta, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó iszlamista szélsőségesek felügyeletét azon a területen, amelyet ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá szíriai területen mintegy 30 kilométeres mélységben és 440 kilométeres hosszban biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A csütörtöki török-amerikai megállapodás keretében Ankara beleegyezett egy ötnapos tűzszünetbe, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.

Erdogan elsősorban a szíriai Manbídzs és Kobani városok helyzetére vonatkozóan pénteken azt mondta: Törökország azt akarja, hogy "teljesen tisztuljanak meg" az YPG-től azok a területek, ahová a szíriai kormányerők a napokban bevonultak.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta. A török elnök mindazonáltal nyomatékosította: Ankarának nem áll szándékában Szíriában maradni. Erdogan beszédében kitért Donald Trump amerikai elnöknek arra az október 9-ei keltezésű levelére is, amelyben megpróbálta lebeszélni őt a szíriai katonai akcióról. Kiemelte: a szöveg nem egyeztethető össze a politika és a diplomácia udvarias nyelvezetével, amit "természetesen nem felejtettünk el". Mint fogalmazott: "nem is helyes elfelejteni, de Törökország kölcsönösségre alapuló szeretete és tisztelete nem engedi meg, hogy folyamatosan napirenden tartsa". Ugyanakkor jelezte: "amikor eljön az ideje, ebben az ügyben is megtesszük a szükséges lépést". Trump a szóban forgó levélben arra kérte Erdogant, hogy a küszöbön álló offenzíva helyett inkább kössenek megállapodást. Üzenetében jelezte a török államfőnek, hogy az YPG vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet parancsnoka, Mazlúm Abdi hajlandó vele tárgyalni, és bizonyos engedményeket tenni.

– írta az amerikai elnök.

Erdogan a felszólalását követően szűk körben a külföldi sajtó munkatársainak kérdéseire is válaszolt. A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint a török elnök közölte, hogy országa 12 megfigyelőpontot akar kialakítani Északkelet-Szíriában a tervezett biztonsági övezeten belül. Erdogan azt is elmondta, hogy 195 dzsihadistát elfogtak abból a nagyjából 750-ből, akiket az YPG szerinte szabadon engedett a börtönökből. A kurdok a napokban azonban arról tájékoztatattak, hogy a nagyjából 800, iszlamistákkal kapcsolatban álló fogvatartott – köztük sok nő és gyerek – a török hadsereg ágyúzása következtében megszökött az Ajn Ísza városnál lévő táborból. A török államfő arról szintén beszélt, hogy akár kétmillió menekült is visszatérhet Északkelet-Szíriába, ha a biztonsági övezet szélessége elérné Deir-ez-Zór és Rakka városok vonalát. Törökországban jelenleg csaknem 3,7 millió regisztrált szíriai él.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

„Sok zenekar szeretne ekkora szubkultúrának játszani” – Petrás János és Bäck Zoltán, a Kárpátia tagjai a Polbeatben

‎Polbeat 2023 január 24.
Petrás János, a zenekar énekes–szövegírója, és Bäck Zoltán gitáros már régi vendégek a köreinkben. Petrás a PestiSrácokon osztotta ki a Gyurcsánnyal szövetkező Jobbikot, itt méltatta a koronavírus-járványban hősként helytálló ápolókat és szintén a PS-en követelte, hogy fosszák meg magyar állampolgárságuktól a hazát eláruló momentumosokat, míg Bäck a Halhatatlanok napja című megemlékezésünkön szólalt fel korábban, az ’56-os hősök bátorságát hangoztatva. Vésey Kovács László és Ambrózy Áron most a csapat körül kialakult „k*rva nagy szubkultúráról”, a készülő lemezükről, az ún. nemzeti rockról és a környező államokban támadt nehézségeikről beszélgetett a két zenésszel, de persze a politikai kitekintés is belefért a programba.