Pesti Srácok

Varga Mihály: Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna

Varga Mihály: Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztere 2018.04.04. Fotó: Horváth Péter Gyula

Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén. A miniszter arról is nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság már megtette a lépéseket a várható gazdasági lassulás ellen.

A tárcavezető az eseményen elmondta: a tanácskozásokon alapvetően mindenki úgy látta, hogy az utóbbi másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie. Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók – az állami és a magánszektor együttműködése – alkalmazása, a különféle állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása.

– hangsúlyozta a miniszter, aki kiemelte: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia. Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is.

PestiSracok facebook image

Varga Mihály utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás kivédésére. Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezve: további lépésekre lesz szükség, mivel a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított. A miniszter szerint a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is.

– tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az egyenreceptek kora lejárt, és ma már az utóbbi években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége, bár – tette hozzá – a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál. Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy – kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét – kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni. Varga Mihály kijelentette: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit.

– fűzte hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az új IMF-vezetővel tartott találkozója arról győzte meg, hogy Georgieva nagyon nyitott volt egy, a korábbitól eltérő típusú együttműködésre is, arra például, hogy Magyarország "több ötlettel jelentkezzen az IMF-nél". Konkrét példaként Varga Mihály a közfoglalkoztatás ügyét említette, és kifejtette: Magyarországon ez nagyon bevált formája lett a munkanélküliségből a munka világába történő visszatérés segítésének.

– állapította meg a pénzügyminiszter. Varga Mihály hangsúlyozta: a Világbank, amely a globális szegénység leküzdését tűzte a zászlajára, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében. A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az a tény, hogy az amerikai David Malpass személyében ennek a szervezetnek is új vezetője van, új lendületet adhat a Világbank működésének. A tárcavezető álláspontja szerint erre késztetheti a szervezetet az is, hogy Kína elindította az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bankját. Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul, és utalt arra, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak.

– emelte ki a pénzügyminiszter.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.