Pesti Srácok

A Jobbiknak 15 év sem volt elég, hogy megértse a kohéziós alapok működését, az EU pénzelosztási mechanizmusait

A Jobbiknak 15 év sem volt elég, hogy megértse a kohéziós alapok működését, az EU pénzelosztási mechanizmusait

Újabb ellenzéki irgumburgum-közlemény érkezett az MTI-hez, amelyben a Jobbik felszólítja a kormányt, hogy már a hétfői parlamenti ülésen számoljon el azzal a több százmilliárd forinttal, amit feltételezhetően azért terhel a magyar polgárokra, mert az uniós forrásokat képtelen volt szabályszerűen felhasználni – legalábbis szerintük.

A Jobbik alelnöke, Z. Kárpát Dániel jegyzi azt a közleményt, amiből kiderül: az elmúlt tizenöt év sem volt elegendő arra, hogy megértsék a kohéziós alapok működését és az EU pénzelosztási mechanizmusát. A párt alelnöke szerint ugyanis Magyarország kormánya azért vállalta az "átalánybüntetés" megfizetését, mert "a nettó korrupciós mechanizmusok lelepleződése még nagyobb veszteséget idézett volna elő". Hozzáteszi: "mivel az érintett pályázatok mögött több, mint 80%-ban EU-pénz áll, a Fidesz-KDNP által vállalt >korrekció<, büntetés nagyságrendileg 600 és 700 milliárd forintnyit tehet ki".

– olvasható a közleményben. Z. Kárpát hangsúlyozza: elvárja a kormánytól, hogy a hétfői napon tisztázza, mekkora összeget "kér el" ily módon a polgároktól, és milyen visszaélések miatt nem merte vállalni a pályázatokat érintő vizsgálatot. Az alelnök azt is tudni véli, hogy a kormány illetékes minisztériuma "lényegében elismeri a történteket". Kiemeli: a Jobbik unja az uniós támogatásból épülő zenélő tehenészetek, hetvencentis kilátók (a bodrogkeresztúrira gondolhatott, de az csak 40 centis volt – a szerk.) és a kutyafitnesz-szalonok világát.

PestiSracok facebook image

Z. Kárpát Dániel azonban elfelejti, hogy az általa felsorolt tenderek többsége nem a Fidesz, hanem a szoclib kormányok alatt valósult meg. Így a "hétfői nagy tisztázásokat" esetleg a mára már koalíciós partnerévé vált Gyurcsányéktól várhatja a jobbikos politikus. Bár az sem elhanyagolható információ, hogy a hét közepén a kormánypárt is cáfolta mindazt, amivel most Z. Kárpát vádaskodni próbál. Arról pedig a Portfolio.hu korábban is írt, hogy a kormány korábbi döntésének megfelelően eleve több nyertes pályázatot hirdettek ki, mint amennyit Brüsszelből kifizetnek, és az sem új információ, hogy nem jelent nettó forrásvesztést Magyarország számára az uniós pénzügyi korrekció. A Jobbik, úgy tűnik, nem igazán tud megbirkózni a szöveg értelmezésével, ezért ismét leírjuk. (Hátha...)

A tagállamok általában két okból szánják magukat ilyen lépésre: egyrészt óvatosságból, hiszen előfordulhat, hogy néhány számla fennakad a brüsszeli ellenőrzéseken; másrészt pedig racionális okokból, például azért, mert elképzelhető, hogy egy-egy fejlesztés megakadhat. Ezt túlvállalásnak nevezik. A Bizottság bátorítja a tagállamokat a 2-3%-os túlvállalásra; Magyarország a kormány korábbi döntésének megfelelően 10 százalékkal vállalja túl a számára rendelkezésre álló keretet. Éppen emiatt nem kell aggódnia a magyar hatóságoknak a nettó forrásvesztés miatt.

Korábban sem a szocialista kormányok, sem a térségünk más országai nem tudták teljesen lehívni az uniós forrásokat az eljárások bonyolultsága, a szándékos politikai akadályok és egyéb okok miatt. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy a gazdaság és a költségvetés tartósan jó helyzete lehetővé teszi a hivatalos uniós keretnél 10 százalékkal több pályázat befogadását és finanszírozását. Ha bármilyen okból valamely pályázat finanszírozását megtagadja az unió, az ugyanúgy lezajlik, mintha befogadta volna, csak a magyar költségvetés finanszírozásában. Tehát uniós forrást nem veszítünk, csak az állam még támogat egy csomó fejlesztést az uniós szabályrendszer alapján, de saját forrásból, a hét éves költségvetési ciklus alatt. De valóban nem várható el, hogy ezt az összefüggést a Jobbik országgyűlési képviselői és "szakértői" megértsék.

Forrás: MTI/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)