kohéziós alapok
Ráteheti a kezét a kohéziós forrásokra Von der Leyen, négyszáz milliárd euró a tét
Az Európai Bizottságelnökét azzal vádolják, hogy saját hatáskörébe vonta a kohéziós alapokat, írja a Világgazdaság. Ursula von der Leyen lépése azt jelentheti, hogy kevesebb pénz jut a szegényebb területeknek.
Brüsszel, lopjátok csak el a pénzünk, a szabadságunk az ezerszeresénél is többet ér
Gondolom, önök is értesültek róla, hogy az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt ismét kijelentette, továbbra is zárolják a Magyarországnak járó pénzeket, mintegy 20 milliárd eurót. Nem is ez az igazán érdekes, hiszen ezt már megszoktuk. Brüsszel teljesen nyilvánvalóan alkalmazott zsarolási stratégiája az – és ez a legjobban a lengyel választások utáni helyzeten látszik – , hogy egészen addig, ameddig szuverenista kormány van hatalmon, nem adja oda a pénzeket, mert jogállamiság, aztán ha sikerül megbuktatni az adott kormányt, akkor hopp, a jogállamisági problémák elmúltak, mehet a lóvé.
Pont teszek rá, kinek fáj, ha Brüsszelt zsarolni kell a pénzünkért
Hurrá, nahát, sikerült megegyezni, érkeznek a milliárdok Magyarországra? Másról sem szólnak a hírek, csak erről. És valóban van okunk most elégedettnek lenni? A legkevésbé sem. Mintha egy olyan helyzetben lennénk, ahol egy sok szempontból erősebb csávó jelentős vagyoni hátrányt okoz nekünk, majd évekig tartó rábeszélést követően visszaadja nekünk nagyjából a felét. Annak, ami jár nekünk. Így vagyunk valahogy a brüsszeli pénzekkel, amik persze a maguk valójában nem brüsszeli pénzek, csak így a legközérthetőbb fogalmazni.
Erős zavarok az EU döntéshozatali mechanizmusaiban: most épp a lengyelek hátráltak ki a mi pénzünket is tartalmazó megállapodásból
Lengyelország az EU-s csúcson szerdán kihátrált a hétfői megállapodás globális minimumadóval kapcsolatos részéből, vagyis nem járulnak hozzá annak a megállapodásnak az elfogadásához, amely tartalmazná a Magyarországnak járó, befagyasztott uniós forrásokról, valamint a helyreállítási alap pénzeiről szóló megegyezést is. A kompromisszumos javaslat elfogadására azért lenne nagy szükség, mert idén év végéig a helyreállítási alapról mindenképp kellene egy megegyezés. Ezeket a pénzeket így még elbukhatjuk, viszont december 19-éig le kell zárni a jogállamisági eljárást, és ha addig nem születik döntés, akkor meg egyszerűen elévül a mechanizmus, így nem zárolhatják a 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forintot) kitevő, nekünk járó támogatást.
Sajtóértesülések szerint Magyarország jövőre hozzáférhet az uniós forrásokhoz
Navracsics Tibor csütörtökön, Budapesten, sajtóértesülésekre hivatkozva jelentette be, hogy az év végéig aláírhatják azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország jövőre hozzáférhessen az uniós forrásokhoz. Mint ismert, az EU-s döntés értelmében az operatív programokat és a helyreállítási tervet jóváhagyják. Az unió által eddig felvetett tizenhét vállalást már teljesítettük; a tizennyolcadik, az igazságszolgáltatásra vonatkozó feltétel teljesítését március végére vállaltuk.
Az Unió lopna, mi meg ellenkezünk
Alapjában véve csak a magyar kormány álláspontja egyértelmű az uniós forrásokkal kapcsolatos komédiában. A kormány meg akarja kapni a nekünk szerződés szerint járó pénzeket. Itt nincs helye semmiféle köntörfalazásnak, ezek a pénzek szerződéses alapon járnak nekünk, az unió jelenlegi vezetése pedig a szerződéseken kívüli feltételeket támasztott és azokra hivatkozva tartja vissza a nekünk járó forrásokat.
Weber fenyegetőzik: szerinte Magyarország és Lengyelország nélkül is létrehozhatják a helyreállítási alapot
Az Európai Unió valamennyi tagállamának összefogása helyett akár huszonöt tagország együttműködésével is létre lehet hozni a koronavírus-világjárvány utáni helyreállítást szolgáló hétszázötvenmilliárd eurós alapot – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője csütörtökön, utalva arra, hogy az uniós költségvetés Magyarország és Lengyelország vétója miatt késésben van; a két állam tiltakozásának oka, hogy a források elosztását az EU vezetői homályos jogállamisági feltételekhez kötnék. Weber hangsúlyozta: nem Orbán Viktor elítéléséről van szó, hanem egy semleges jogállamisági mechanizmus bevezetéséről, és nem Magyarország vagy Lengyelország ellen foglalnak állást, hanem az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó szabadsága mellett. Az EPP frakcióvezetője ugyanakkor nem túl burkoltan megfenyegette a magyarokat és a lengyeleket azzal, hogy ha a két vétózó állam miatt nem sikerül elfogadni a büdzsét, január 1-jétől az éppen Magyarországnak és Lengyelországnak igen sok támogatást biztosító kohéziós alapokból sem lehet lehívni mind a betervezett összegeket. Weber szerint a Fidesz EPP-tagságának ügyében döntő fontosságúak a következő órák és napok.
A Jobbiknak 15 év sem volt elég, hogy megértse a kohéziós alapok működését, az EU pénzelosztási mechanizmusait
Újabb ellenzéki irgumburgum-közlemény érkezett az MTI-hez, amelyben a Jobbik felszólítja a kormányt, hogy már a hétfői parlamenti ülésen számoljon el azzal a több százmilliárd forinttal, amit feltételezhetően azért terhel a magyar polgárokra, mert az uniós forrásokat képtelen volt szabályszerűen felhasználni – legalábbis szerintük.Ajánljuk még
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
