Pesti Srácok

A Magyar Sportújságírók Szövetsége is kiáll az atlétikai világbajnokság budapesti rendezése mellett

A Magyar Sportújságírók Szövetsége is kiáll az atlétikai világbajnokság budapesti rendezése mellett

A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöksége közleményben állt ki a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti rendezése mellett. Az MSÚSZ honlapján olvasható közlemény szerint a szövetségnek már csak "Gyulai István emléke miatt is kötelessége kifejezni szakmai véleményét és a veszélybe került budapesti világbajnokság ügye mellé állni".

– fogalmazott az elnökség, hozzátéve: a 2006-ban elhunyt Gyulai István korábbi erőfeszítéseinek is köszönhető, hogy kézzelfogható közelségbe került a budapesti vb megrendezése.

Budapest tavaly kapta meg a 2023-as vb rendezésének a jogát, jelenleg viszont még nem tudni, hogy a főváros új vezetése hozzájárul-e a vb-hez szükséges stadion megépítéséhez. Karácsony Gergely főpolgármester múlt szerdán, miután részt vett a kormányülésen, a Csepel-szigeti atlétikai stadion építéséről és az atlétikai világbajnokságról közölte: azt kérte a kormánytól, hogy a fővárosi önkormányzat részletesebben tudjon tájékozódni a beruházásokról, és a kabinet várja meg a közgyűlés november végi ülését. Hozzátette: alaphozzáállásuk nem támogató, de egy ilyen fajsúlyú beruházás tekintetében "fontos minden körülményt mérlegre tenni".

PestiSracok facebook image

A bizonytalan helyzet miatt elsőként Baji Balázs vb-bronzérmes gátfutó indított közösségi kampányt a világbajnokság támogatásáért, amelyhez már több, mint tízezren csatlakoztak, köztük klasszis sportolók. Több sportág hazai szövetsége szintén közleményben biztosította támogatásáról a kezdeményezést, valamint a Nemzet Sportolói kérték közösen Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá a "Nemzetközi Atlétikai Szövetség által Budapestnek ítélt 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez".

Forrás: MTI; Vezető kép: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)