Pesti Srácok

A német futballszövetség kevésbé érzékeny a „politikára”, mint az UEFA

Méltón emlékezett meg a berlini Hertha a várost és Németországot kettéválasztó fal ledöntésének 30. évfordulójáról. A meccset megelőző ünnepségen a felezővonalon felállított falon először egy Trabant tört keresztül, majd a játékosok ledöntötték azt. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ugyanakkor nem engedélyezte a Ferencváros szurkolóinak, hogy az ‘56-os forradalomra emlékezve a pesti srácokat ábrázoló Times címlap alapján készített élőképpel fogadják az oroszokat a CSZKA Moszkva elleni hazai meccsen. Történelem vagy politika?

A két esemény párhuzamba állítása érthető hazai részről, ugyanakkor – ismerjük el – kicsit sántít. A Hertha–Lipcse bajnoki meccset a német labdarúgó-szövetség (DFB) szervezte, és érthető, hogy támogatta, hogy a két csapat méltón emlékezzen meg a fal ledöntéséről. Szerencsés véletlen, hogy mind a két csapat az egykori Kelet-Németország területén működik (bár a lipcsei csapatot jóval később, 2009-ben alapították), így remekül nézett ki, hogy a két csapat játékosai és alkalmazottai nyugati irányba döntik le a falat. A Ferencváros-CSZKA Moszkva meccset ellenben az UEFA rendezte, más szabályok és irányelvek érvényesek a nemzetközi meccseken. Az európai szövetség úgy vélte – függetlenül az októberi időponttól –, hogy a Fradi szurkolói által felmutatni kívánt élőkép sértheti az egykori szovjet katonacsapat, a CSZKA Moszkva szurkolóit, ezért tiltotta be. Hogy az európai szövetség mennyire túlérzékeny, arról az idők végtelenségéig lehet vitatkozni, abban viszont teljes mértékben biztosak vagyunk, hogy a forradalmunk leverése és szabadságunk elrablása után a moszkvai hadicsapat szurkolóinak ennyit (minimum) illett volna elviselniük.

Az M1 Híradója összefoglalót is készített a meccs előtti ünnepségről.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)