Pesti Srácok

Benkő Tibor: Magyarország támogatja az EU biztonsági és védelmi képességeinek erősítését

Benkő Tibor: Magyarország támogatja az EU biztonsági és védelmi képességeinek erősítését

Magyarország határozottan támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja megerősíteni az Európai Unió cselekvőképességét a biztonság- és védelempolitika területén – jelentette ki kedden Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

– mondta a tárcavezető, miután európai uniós kollégáival tárgyalt Brüsszelben. Rámutatott, hogy támogatni kell a két szervezet együttműködését, egyebek mellett az illegális bevándorlás kezelése, a nyugat-balkáni országok kapacitásépítése, a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a katonai mobilitás és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem terén. Benkő Tibor arról számolt be, hogy több résztvevő aggodalmát fejezte ki az EU missziós feladataival kapcsolatban, mondván, egyes területeken kritikussá vált a helyzet, főleg a mali kiképzési műveletet illetően, amelyben Magyarország idén hétről huszonegyre növeli katonái számát. Aláhúzta: a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a déli fenyegetésekre; Magyarország számára elsődleges fontosságú a Nyugat-Balkán biztonsága, a tömeges migráció kezelése, a terrorveszély elhárítása.

A tanácsülésen tizenhárom új projektet fogadtak el az EU védelmi dimenziójának erősítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében. Ezek egy része a képzésre összpontosít, például a kiber-, a búvár-, a taktikai, az egészségügyi, illetve a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelem (CBRND) terén; mások az együttműködés erősítésére, valamint a tengeri, légi és űrbeli képességek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Magyarország három új tervezetben vállal szerepet: ezek egyike egy orvosi kiképzési központ felállítását célozza a különleges műveleti erők számára, de az ország részt vesz egy vegyi, nukleáris és biológiai védelmi felderítő rendszer kifejlesztésében is. A 2017-ben jóváhagyott PESCO keretében a részt vevő országok szorosabb együttműködést folytathatnak a biztonság és a védelem területén. Ez lehetővé teszi a közös fejlesztéseket, beszerzéseket és missziókat, azonban az európai hadiipar megerősítése és az innováció fejlesztése is fontos cél. Eddig negyvenhét projektet indítottak, Magyarország tizenháromban vesz részt.

PestiSracok facebook image

Újságírói kérdésre válaszolva Benkő elmondta: arról nem született megállapodás, hogy milyen feltételekkel vehetnek részt harmadik országok PESCO-projektekben, és szerinte nem is fog egyhamar egyetértés születni, mert nagyok a véleménykülönbségek. Hozzátette: a magyar kormány nem állítana fel általános szabályt erre vonatkozóan, hanem minden esetben külön vizsgálná a körülményeket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.