Harminc éve dőlt le a berlini fal, Áder János is részt vett a megemlékezésen
Köszönetet mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton, Berlinben, a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségen. A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak – hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Miloš Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Čaputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el.
Az ünnepségsorozat következő rendezvényén, a belvárosi Bernauer utcai központi emlékhelynél felállított szobortól alig száz méterre álló Megbékélés kápolnájában Angela Merkel kancellár mondott köszöntőt. A politikusok mellett a résztvevők közül is sokan virágokat helyeztek el a fal maradványaiba.
Új falak választják el az embereket egymástól Németországban, láthatatlan falak, amelyek csalódottságból, dühből, gyűlöletből, szótlanságból és elidegenedésből állnak; ezeket a németek építették saját maguknak, és ledönteni is csak ők tudják őket
– mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő szombaton Berlinben, a Brandenburgi kapunál több százezer ember előtt a német fővárost egykor huszonnyolc évig kettéosztó fal ledöntésének harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségsorozat legnagyobb szabású, záró eseményén. A szövetségi elnök sürgette Németország lakóit, hogy ne tétlenül szemléljék a társadalmukat megosztó új falakat és ne csupán panaszkodjanak miattuk, hanem kezdjenek hozzá lebontásukhoz. Mint mondta, az oly sok áldozatot követelő embertelen építmény, a berlini fal ledöntése után külső kényszer nélkül emelt új, láthatatlan falak az összetartás útjában állnak, de az összetartást nem lehet felülről elrendelni, csak azok tartanak össze, akik összefognak.
Vissza kellene szerezni legalább egy részét annak a bátorságnak, jövőbe vetett bizalomnak és öntudatosságnak, amellyel az emberek 1989-ben ledöntötték a berlini falat és kiharcolták az egységet, a szabadságot és a demokráciát. Ez nagyszerű és büszkeséggel eltöltő örökség, kezdjünk hát vele valamit
– szólította fel a megemlékezőket Frank-Walter Steinmeier.
A legtekintélyesebb egykori keletnémet ellenzéki emberi jogi aktivista, Marianne Birthler, az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumi (Stasi) iratait kezelő hivatal volt vezetője beszédében az 1989-es békés forradalom örökségéről elmondta, hogy csak annak van erkölcsi joga 1989-re hivatkozni, aki ma is kiáll a nyitottságért és a szabadságért. Aki viszont gyűlölködik és mások életét tettekkel és szavakkal fenyegeti, nem jobb az embereket gyötrő és életüket tönkretevő Stasinál, aki pedig azt hiszi, hogy származása vagy bőrszíne miatt előbbre való másoknál, elárulja a forradalom eszméit és Németország alaptörvényét.
A berlini fal egy Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt az NDK-n belül, egészen 1961-től 1989-ig létezett. Kezdetben csak szögesdrótot húztak fel a város két fele közé, majd később következett a betonfal és a biztonsági zónák. Elsődleges célja az volt, hogy megakadályozza a kelet-német állampolgárokat a nyugatra szökésben. A falnak ma már csak kisebb szakaszai láthatók, ugyanis annak jelentős részét a szocialista-kommunista népköztársaság bukása után elbontották.
Forrás: Origo/MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
