Pesti Srácok

Orbán rádióinterjúja: Törökország nélkül nem lehet megállítani a migránsáradatot – Visszajött a régi baloldali kormány összes embere – Álmokat kell feladni (frissítve)

Orbán rádióinterjúja: Törökország nélkül nem lehet megállítani a migránsáradatot – Visszajött a régi baloldali kormány összes embere – Álmokat kell feladni (frissítve)

Törökország nélkül nem lehet megállítani a Magyarország és Európa felé tartó milliós migránsáradatot, ezt azonban az ellenzék nem tudja felfogni, nem akarja megérteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, miután előző nap Budapesten tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kurzusváltás történt Budapesten, visszajött a régi baloldali kormány összes embere lassacskán, akik egy más szemléletet képviselnek, mint amit Tarlós István vallott. A Karácsony Gergellyel folytatott szerda délelőtti tárgyalás nem volt kellemes délelőtt – mondta –, álmokat kellett feladni.

A kormányfő azt mondta: a bevándorláspárti erőknek érdekük, hogy eltávolítsák Erdogan elnököt a székéből, mert ha Törökországban nincs erő, egyensúly, biztonság, kiszámíthatóság, rend, akkor nem fogják megállítani a migránsokat, és megvalósul "a bevándorláspárti erők álma": milliós tömegben érkeznek majd migránsok Európába.

– tette hozzá.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Orbán Viktor. A kurdok ügyében megjegyezte: Magyarország jelentős pénzügyi, katonai támogatást nyújt az Irakban élő kurdoknak.

Azzal kapcsolatban, hogy a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Heiko Maas német külügyminiszter is Budapesten járt, a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország a Berlin-Moszkva-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar kormányoknak pedig az az érdekük, hogy ez a három nagyhatalom érdekelt legyen a magyarok sikerében.

– tette hozzá. Úgy értékelt: a magyar közvélemény inkább támogatja a nemzeti alapú külpolitikát, amely úgy szól, "merjünk magyarok lenni", a magyar érdekek szerint kell eljárni.

– fogalmazott. Egyúttal megköszönte a budapestieknek, hogy tudomásul vették a "diplomáciai nagyüzemmel" járó kényelmetlenségeket.

A kárpátaljai magyarokról szólva a kormányfő kijelentette: egy olyan magára hagyott, nehéz helyzetben lévő népcsoportról van szó, amely joggal tart igényt a mindenkori magyar kormány támogatására. Megjegyezte: Ukrajna aláírt a NATO-val egy szerződést, amely szerint közeledni akar a katonai szövetséghez, és abban vállalta, hogy nem csökkenti a területén élő kisebbségek jogait.

– magyarázta, bizakodását fejezve ki ugyanakkor, hogy Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök politikája nem lesz magyarellenes.

Azzal kapcsolatban, hogy Fekete-Győr András Momentum-elnök nem a magyar, hanem a liberális párti román jelöltet támogatja a román elnökválasztáson, a miniszterelnök azt mondta: ez az SZDSZ gondolkodására, a nemzetközi kozmopolita életszemléletre épülő külpolitika.

– szögezte le.

A következő hétéves EU-s költségvetésről Orbán Viktor úgy foglalt állást: a magyar álláspont szerint indíthatók új politikák, de nem a régiek rovására, azokat meg kell tartani. A miniszterelnök egyébként arra számít, hogy a 2020 második félévében esedékes német EU-elnökség alatt születhet meg a következő uniós büdzsé.

Azzal összefüggésben, hogy az új főpolgármester, Karácsony Gergely szerdán részt vett a kormány ülésén, kifejtette: az önkormányzati választáson a kormánypártok – noha összességében megnyerték a választást – érzékeny veszteségeket szenvedtek, az ellenzék ennek ellenére továbbra is "diktatúrásdit" játszik.

– fűzte hozzá. A kormányfő szavai szerint az elmúlt kilenc év – Tarlós István főpolgármestersége – aranykornak tekinthető a főváros életében: Budapest és a kormány meg tudott egyezni a fejlesztésekről.

– fogalmazott.

– mondta. Kifejtette: a kormányülésen tizenöt-húsz fejlesztésről is megkérdezte az új főpolgármestert, mi a szándéka, mert a kormány megegyezést szeretne ezek ügyében, és "sok fájdalmas dolgot kellett lehúznom, nem volt kellemes ez a délelőtt a számunkra, álmokat kell feladni". Példaként említette a Városligetet, mint az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztési programját, amelyet "megakasztottak", a főpolgármester ugyanis azt mondta: húzzák le a listáról a Nemzeti Galériára, a Magyar Tudomány és Innováció Házára, valamint a Városligeti Színház visszaépítésére vonatkozó terveket. Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy a kommunisták által felrobbantott Regnum Marianum templom visszaépítésével kapcsolatban "megengedő" volt Karácsony Gergely. A budapesti atlétikai vb ügyében a városvezető azt kérte, a hónap végéig várjanak, ám a nemzetközi szövetséggel november 15-éig dűlőre kell jutni – mondta a miniszterelnök, aki reménykedik, hogy ebben a kérdésben megváltozik a fővárosi közgyűlési álláspont. Azt is megjegyezte, hogy László Imre XI. kerületi DK-s polgármester szerint szuperkórház sem kell.

– fogalmazott. Végül a turizmusra kitérve azt mondta:

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.