Pesti Srácok

Putyin: Oroszország senkit sem szándékozik megtámadni

Putyin: Oroszország senkit sem szándékozik megtámadni

Oroszország senkit sem kíván megtámadni, az orosz fenyegetés puszta kitaláció – hangoztatta Vlagyimir Putyin egy szerdai moszkvai nemzetközi befektetői tanácskozáson. Az orosz elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az EU- és NATO-tagállamok lakosságszám, valamint a gazdasági és a katonai potenciál tekintetében messze felülmúlják Oroszországot. Az államfő reménykedik, hogy az új ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel közös megoldást találhatnak a szakadár orosz területek jelentette gondokra. Putyin szerint a kínai gazdasági modell immár bizonyítottan sikeresebb az amerikainál, egyúttal hangsúlyozta, hogy a civilizációnkat veszélyeztetné az, ha egyszerre teljesen lemondanánk a szénhidrogének jelentette energiáról.

– állította az orosz elnök. Putyin szerint az orosz fenyegetés azok kitalációja, akik nyerészkedni próbálnak és előnyökhöz jutni az Oroszország elleni küzdelem előőrsének szerepében. Azt mondta, hogy a jelentősebb európai országok vezetői ezzel tisztában vannak; egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az EU- és NATO-tagállamok lakosságszám, valamint a gazdasági és a katonai potenciál tekintetében messze felülmúlják Oroszországot. Arra a kérdésre, hogy milyen viszonyban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Putyin azt mondta, hogy semmilyenben, mert még csak telefonon beszélt hivatali partnerével, aki megítélése szerint rokonszenves és őszinte ember lehet. Putyin úgy vélekedett, hogy Zelenszkij valóban javítani akar a helyzeten, egyebek mellett Délkelet-Ukrajnában, hozzátette ugyanakkor: nem tudja, hogy mennyire képes ezt megtenni. Méltatta, hogy a Donyec-medencei demarkációs vonalon három szakaszon sikerült szétválasztani az egymással harcoló csapatokat. A két elnök a tervek szerint személyesen is találkozik december 9-én, a normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek párizsi csúcstalálkozóján. Putyin a moszkvai fórumon kifejezte reményét, hogy a Donyec-medencei szürke zónába nem térnek vissza ukrán fegyveresek, egyebek között a nacionalistákból felállított nemzeti gárda tagjai. Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy egy ilyen fejleményre a két szakadár népköztársaság megfelelő választ fog adni.

Putyin szerint néhány kelet-európai ország tíz éven belül kiléphet az EU-ból

PestiSracok facebook image

Az orosz elnök nem zárta ki, hogy egyes kelet-európai országoknak néhány év múlva eszébe jut majd az Európai Unióból való kilépés. Putyin szerint az unión belül ellentéteket szült az adók elosztása, mert azok jelentős része azok "nadrágjának tartására" ment, akik még nem érték el a gazdasági fejlettség egy bizonyos szintjét, és ez eurómilliárdok tucatjaiban mérhető.

– hangsúlyozta Putyin, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszországnak érdeke az Európai Unió fennmaradása és hatékony működése, mert "kiszámítható és érthető partnerre" van szüksége. Mint mondta, Moszkva aggodalommal követi a fejleményeket, mert devizatartalékainak jelentős részét euróban tartja, és mert az EU a szankció ellenére is a legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnere. Szavai szerint Oroszországban folyamatosan elemzik az unióban zajló eseményeket. Mint az elnök mondta, tudatában van annak, hogy az európai országok eltérő forgatókönyvekben gondolkodnak a tagállamok konszolidációjáról és az integráció stabilabb formáinak eléréséről.

– fogalmazott. Az orosz vezető helytelennek nevezte azt a párhuzamot, amit a fórum egyik résztvevője vont a Szovjetunió szétesését megelőző válság és az EU belső nehézségei között. Rámutatott egyebek között, hogy amíg az első egy erősen központosított, egységes állam volt, addig a második nem az.

A kínai gazdasági modell hatékonyabb az amerikainál?

Vlagyimir Putyin kifejtette azt a nézetét, hogy a Szovjetunió szétesésének következményei alulmúltak minden negatív várakozást, mert a rossz hatékonyságú gazdaságpolitika a szociális szféra összeomlásához és elhúzódó politikai következményekhez vezetett. Pozitív ellenpéldaként hozta fel Kínát, ahol a tervgazdaságot sikerült összehangolni a piacgazdaság elemeivel. Megismételte, hogy Oroszország olyan mértékben hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal, amilyenben erre a másik fél is kész. Mint mondta, a két országnak közös érdekei vannak egyebek között a nemzetközi biztonság szavatolásában, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, valamint a környezetvédelemben. Az elnök kitért arra, hogy a kétoldalú kereskedelem, amely Barack Obama elnöksége alatt a húszmilliárd dolláros szintre esett vissza, Donald Trump két éve alatt huszonötmilliárdra emelkedett, ami szerinte így is kevés. Putyin kifejezte bizakodását, hogy egyszer megszűnik már az amerikai tényezők negatív hatása a kétoldalú viszonyra.

– jelentette ki. Az orosz államfő úgy vélekedett, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború ellenére a legközelebbi jövőben aligha várható világgazdasági recesszió. Hangot adott meggyőződésének, hogy a kínai gazdasági modell hatékonyabb az amerikainál, és jelentős mértékben ezzel magyarázhatók a Peking ellen Washington által bevezetett szankciók. Méltatta, hogy a jüan felkerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos devizalistájára, amivel elfoglalta méltó helyét a világ pénzpiacain. Putyin egyúttal a rosszindulatú konkurencia megnyilvánulásának és hibának minősítette a Kína és Oroszország fejlődésének feltartóztatására irányuló amerikai kísérleteket.

Veszélyt jelentene a civilizációra a szénhidrogénekről való teljes lemondás

– jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai eseményen.

– mondta Putyin. Az orosz vezető szerint nem lehet a hagyományos energia leépítésével pusztán a Nap, a szél, avagy az árapály erejére építeni.

– hangsúlyozta. Az elnök hozzátette, hogy ettől még elkerülhetetlenül szükség van az eszközök összpontosítására, a megújuló energiaforrások fejlesztésére, amelyek évezredekig megóvják a természetet az eljövendő nemzedékek számára. Vlagyimir Putyin közölte, hogy Oroszország a palaolaj kitermelésében sosem fogja a mai műszaki színvonalon álló, környezetszennyező, barbár eszközöket alkalmazni, és elmondta azt is, hogy orosz részről nem prognosztizálnak jelenős növekedést az amerikai palaolaj-kitermelésben. Bejelentette, hogy Moszkva az olajpiac stabilitása érdekében részese marad az OPEC-együttműködésnek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.