Pesti Srácok

Romániai elnökválasztás – Székelyföldön volt a legmagasabb az érvénytelen szavazatok aránya

Romániai elnökválasztás – Székelyföldön volt a legmagasabb az érvénytelen szavazatok aránya

A három székelyföldi megyében csaknem 15 ezer érvénytelen szavazatot adtak le vasárnap. Országszerte 173 ezer voksot érvénytelenítettek. A székelyföldi megyékben volt a legmagasabb az érvénytelen szavazatok aránya a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki hétfőn a központi választási bizottság honlapján közzétett részeredményekből.

A választókörök 99,7 százalékából származó adatok szerint országos szinten a voksok 1,9 százaléka volt érvénytelen. Az érvénytelen szavazatok arányának rangsorában az első három helyet a székelyföldi megyék foglalják el, a magyar lakosság számarányának sorrendjében: Hargita megyében a szavazatok 9,8 százaléka bizonyult érvénytelennek, Kovászna megyében a voksok 5,6 százaléka, míg Maros megyében a voksok 2,8 százaléka. A három székelyföldi megyében csaknem 15 ezer érvénytelen szavazatot adtak le vasárnap. Országszerte 173 ezer voksot érvénytelenítettek.

Az elnökválasztás második fordulója előtt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke bíztatta szimpatizánsait arra, hogy éljenek választójogukkal, de szavazólapjuk érvénytelenítésével jelezzék: szerintük sem az öt éve tisztségben lévő Klaus Iohannis államfő, sem kihívója, Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő nem érdemli meg a magyarok támogatását.

A magyar választók – akik öt évvel korábban döntő módon járultak hozzá ahhoz, hogy Iohannis legyőzze a sokkal esélyesebbnek tartott Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfőt – vasárnap tömeges távolmaradásukkal is jelezték, hogy csalódtak az újrázni készülő államfőben, és Dancilát sem tartják alkalmasnak az államfői tisztségre.

A magyar többségű megyékben a részvétel a fele volt az országos átlagnak: Hargita megyében a jogosultak 22,9, Kovászna megyében 25,9 százaléka adta le voksát. Országos szinten a hazai és külföldi választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok 54,9 százaléka élt választójogával. A romániai elnökválasztás második fordulójában Klaus Iohannis államfő szerzett újabb ötéves mandátumot, miután kétszer annyi szavazatot kapott, mint Viorica Dancila, a Szociáldemokrata Párt elnöke.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.