A kommunista román állam az erdélyi magyaroknak adományként küldött tízezer Bibliát bezúzatta és vécépapírt csináltatott belőlük
Harminc évvel ezelőtt, 1989. december 16-án kezdődtek a megmozdulások, amelyeknek köszönhetően alig egy héttel később végleg összeomlott a román pártállam, ami magával hozta a „Kárpátok Géniuszának”, Nicolae Ceaușescunak és családjának bukását is. A kegyetlen diktátor halála fordulópontot jelentett Románia történetében, ezzel pedig határon túli magyarok százezreinek életében is. Erre emlékeznek ma a Temesvár 2019 konferencián, amelynek esti rendezvényén beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök is.
A forradalom szikrája 1989. december 16-án Temesváron pattant ki, ahol több százan élőlánccal próbálták megakadályozni a magyarság sérelmei, a falurombolás miatt szavát felemelő Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Amikor erre éjfél után mégis sor került, tüntetés kezdődött: a tömeg behatolt a megyei tanács épületébe, kidobálták és tűzre vetették a diktátor képeit. A karhatalom a rendőrséggel és a katonasággal a tömegbe lövetett, a sortűznek számos halálos áldozata volt. A megmozdulások egyre több városra terjedtek át, a román határt lezárták, a beutazásokat szüneteltették. Ceaușescu december 18-án Teheránba utazott, és csak hazatérése után, 20-án értékelte tévébeszédben az eseményeket: szerinte reakciós körök és idegen titkosszolgálatok szervezésében huligán elemek provokáltak összeütközéseket. Nem volt igaza, arroganciája és tehetetlensége pedig a bukásához vezetett.
A forradalom halálos áldozatainak számát ezernél többre becsülik. Sokan vélik úgy, hogy a kommunistaellenes népfelkelést kihasználva az állampárt vezetőinek egy csoportja vette át a hatalmat. Az államfői tisztséget 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között betöltő, ma már nyolcvankilenc éves Ion Iliescu pere egy hónapja kezdődött meg Bukarestben. A politikust emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint Ceaușescu december 22-i elmenekülése után az Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket; a forradalom áldozatainak többsége ekkor vesztette életét.
A forradalmi események kirobbantója, Tőkés László csütörtökön a temesvár-belvárosi református templomban emlékezett a harminc évvel ezelőtti eseményekre. Az akkor református lelkészként tevékenykedő Tőkés visszaemlékezésében elmondta: a pártállam rendszeresen provokálta az embereket és az egyházat. Az egyik ilyen eset az volt, mikor
a kommunista állam az erdélyi magyaroknak adományként küldött tízezer Bibliát zúzatott be, és készíttetett vécépapírt belőlük.
Az ehhez hasonló atrocitásokat követő forradalom napjaira emlékezve pedig elmondta:
Ebben a helyzetben nem szabadott hallgatni. Arról sem szabadott hallgatni, hogy olyan egyházi vezetőink voltak, akik kollaboráltak az ateista, kommunista hatalommal. Nem volt már hova hátrálni.
Hozzátette: folyamatosan próbálta feltüzelni gyülekezetét, amelynek sikeressége még saját magát is meglepte. Az emberek a Securitate jelentette halálos fenyegetés ellenére szembehelyezkedtek a kommunistákkal.
Nem mindenki ismeri el Tőkés László szerepét
A forradalmi eseményekben való meghatározó szerepe miatt egyébként már korábban állami kitüntetést kapott Tőkés László Traian Basescu akkori államfőtől „a romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért”. Ennek visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, amiért Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, miként azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
Az emlékév alkalmából pénteken az elismerés visszaállítását sürgette Klaus Iohannis román államfőnél Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. Az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus a romániai rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából tartott pénteki sajtóértekezletén vetette fel, hogy az államfő „emberelje meg magát” és tegye jóvá korábbi döntését, amellyel 2016-ban megfosztatta Tőkés Lászlót román állami kitüntetésétől.
Azt gondolom, hogy Klaus Iohannis, aki a második elnöki mandátumát kezdte meg, lehetne annyira gerinces, német etnikumú államfőként annyira érzékeny, hogy nem hunyászkodik meg, hanem egy karakán lépéssel jóváteszi azt a történelmi igazságtalanságot, amelyet Tőkés László pár évvel ezelőtt elszenvedett. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy Tőkés László kitüntetéssel és anélkül is a kelet-európai rendszerváltások és forradalmak történelemkönyvében jelen van és jelen lesz, sok percnyi politikustól eltérően
– fejtette ki Kovászna megye tanácsának elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök is megemlékezett a 30 évvel ezelőtti eseményekről: a kormányfő egy videót posztolt a Facebookon, amely a '89 decemberi történéseket foglalja össze.
Forrás: MTI/M1/Krónika online; Fotó: erdély.ma
