nicolae ceaușescu
GEOrgPOLITIKA – Ceaușescu-nosztalgia hódít a román fiataloknál
Döbbentem hallgattam Czégényi Raymond szavait, hogy a román fiatalok korában van egyfajta Ceaușescu-nosztalgia. Egy nagy hazafiként tekintenek rá, aki visszaadta a román nemzet önbecsülését. Mivel akkor még nem éltek, nem tudják, hogy a kommunista titkosszolgálat mindent behálózott és mindenkit megfigyelt. Hasonlóan a keletnémet Stasihoz, itt is volt, hogy egy ügynök azért kötött házasságot, hogy megfigyelje felesége családját és jelentéseket írjon. Ezek a fiatalok nem tudják, milyen bezárva élni egy országba és csak álmodozni luxuscikkekről.
"Kádár pontosan tudta, mi a nemzeti érdek, és mi az, ami ezen túlmutat" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (II. rész + PODCAST)
Aki már olvasta a Thürmer Gyulával készített interjúnk első felét, akár át is ugorhatja ezt a bevezetőt, és a beszélgetés fonalát ott veheti fel, hogy a sikertelen aradi találkozó fiaskója után milyen történelminek is tekinthető lépésre szánta el magát Grósz Károly azzal, hogy első magyar kommunista vezetőként határon túli magyarokhoz látogatott. Akik viszont most kapcsolódnak be az interjúba, elöljáróban felidézzük a beszélgetés kiindulópontját. A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit elengedve a határon túli magyarok kezét sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye etekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki kifejezetten a határon túli magyarsághoz ellátogatott, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.
"Nem vált be a feltételezés, hogy a történelmi eredetű problémákat maga a szocialista társadalmi rendszer megoldja majd" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (I. rész + VIDEÓ)
A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit, elengedve a határon túli magyarok kezét, sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként nem dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye e tekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki ellátogatott a határon túli magyarsághoz, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: 1989-ben egy új, magyarellenes, kommunista "kisantant" létrejötte is reális lehetőség volt
Miközben 1989 nyarán a belpolitikai változások tartották lázban az embereket, egyre komolyabb problémaként jelentkezett a menekültkérdés. Míg az előző évben Ceaușescu őrült falurombolása elől erdélyiek ezrei menekültek hazánk felé, ’89 nyarán a keletnémetek özöne is megindult Magyarországra abban a reményben, hogy megnyílik a nyugati határ.
Sötét a múltja a máig gyümölcsöző amerikai–román kapcsolatoknak, avagy így váltotta diplomáciai befolyásra Ceaușescu a zsidó életeket
Ceaușescu mégiscsak a Kárpátok géniusza volt – ezt az alábbi cikkben részletesebben is bebizonyítjuk. Elöljáróban talán annyi: elég sötét a múltja a máig gyümölcsöző amerikai–román kapcsolatoknak, ahol bizony emberéletekért lehetett befolyást, gazdasági előnyöket, banki hiteleket szerezni. Korábbi cikkünkben megírtuk: a németek ugyan kemény pénzt fizettek az erdélyi szászokért a románoknak, sőt, még ajándékokkal is elhalmozták Ceaușescut, de az üzletnek itt meg is húzták a határát. Nem úgy a még a németeknél is értékesebb árucikknek bizonyuló zsidók esetében, akiket sokkal értékesebb dolgokra lehetett becserélni az amerikaiaknál...
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Szovjetuniónak 1989-ben már nem volt sem ereje, sem érkezése beleszólni a magyar határnyitásba
1989. szeptember 10-én megnyitották az osztrák–magyar határt a keletnémet menekültek előtt. Horn Gyulát mai napig hősként ünneplik emiatt a nyugati haladárok, holott mindez a szovjet blokk összeomlásának szükségszerű velejárója volt és nem egy ember kimagasló teljesítménye. A határnyitáshoz vezető események ráadásul hónapokkal (sőt, évekkel) korábban kezdődtek. Folytatjuk a múlt héten elkezdett történetet.
Márkára, vadászfegyverekre, messzelátókra cserélt életek – Így számolta fel a német bevándorláspolitika Erdély szászait
A nemrégiben megjelent „Németország útja az olcsó munkaerőtől a kulturális önfeladásig” című cikkünkben mutattuk be részleteiben azt, hogyan hullott le a jóemberkedés álcája az uniós bevándoroltatást erőltető államokról, különösen Németországról, amely bizony korántsem a 2015-ös menekültválság idején kezdett neki a munkaerőtoborzásnak, ráadásul az európaitól idegen kultúrájú országokból is előszeretettel válogatta le a fiatal, életerős és olcsó munkaerőt. Mint kiemeltük, Németország – amely kezdetben még kimondottan nem bevándorlóországként tekintett magára és bevándorlókként a vendégmunkásokra – az idő előrehaladtával tulajdonképpen kulturális önfeladásával fizetett az olcsó munkaerőért. Nem szabad azonban elmennünk amellett a tragikus bevándoroltatás-politikai kitérő mellett, amely épp nem a német, ezáltal az egész európai kultúra felhígulását, gyökérvesztését eredményezte, hanem súlyos mértékben beleavatkozott egyes európai országok nemzetiségi összetételébe. Ez történt ugyanis az erdélyi szászokkal, akik mára szinte teljesen eltűntek Romániából.
Száztizenöt éve született Wass Albert
1908. január 8-án, pontosan ma száztizenöt éve született Wass Albert, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb figurája, a nemzeti oldal irodalmi ikonja. A kommunista rezsimek üldözték, Magyarországon a népbíróság apjával együtt halálra ítélte, Ceaușescu a Securitate ügynökeivel akarta kivégeztetni. Munkásságát hazánkban hosszú évtizedeken át betiltották és csak a rendszerváltás után fedezhettük fel újra.
Helikopteren próbált elmenekülni a gyűlölt román diktátor és felesége, de sorsukat nem kerülhették el
33 évvel ezelőtt zajlott le a romániai forradalom, amely megtörte az utolsó sztálini típusú diktátor hatalmát. A román nép 1989-re eljutott lelki, idegi erőtartalékai végére. A nyomor olyan méreteket öltött az országban, hogy nem volt hová hátrálni már. A szikrát a forradalomhoz Tőkés László és a mellette kiálló magyarok és románok adták. December 22-én a Ceausescu-házaspár helikopteren próbált elmenekülni a népharag elől, de végül a testőrök is magukra hagyták őket. Pár óra alatt kimondták felettük a halálos ítéletet. Nicolae Cesusescu próbált kemény maradni, felesége azonban maga alá vizelt félelmében.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
