A Brexit-folyamat végigvitele áll a brit kormányprogram élén
A konzervatív párti brit kormány elsődleges feladatának tekinti az Egyesült Királyság kiléptetését az Európai Unióból a távozás jelenleg érvényes január 31-i határnapján – áll a Boris Johnson miniszterelnök vezette kormány csütörtökön bemutatott új törvényalkotási és cselekvési programjában.
A programcsomag fő pontjait II. Erzsébet királynő ismertette a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában. A 93 éves uralkodó trónbeszédével hivatalosan megkezdődött az egy héttel ezelőtti választás után megalakult új brit parlament első törvényalkotási évadja. A december 12-én tartott, előrehozott parlamenti választáson a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt a várakozásoknál jóval nagyobb, több, mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az eddigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
A királynő által csütörtökön felolvasott program szerint Boris Johnson kormánya törvénytervezeteket is beterjeszt az alsóház elé annak biztosítására, hogy a brit EU-tagság valóban megszűnjön január 31-én. A programban szerepel, hogy a brit kilépés (Brexit) után London szabadkereskedelmi megállapodáson alapuló új viszonyrendszerre törekszik az Európai Unióval, ugyanakkor kereskedelmi tárgyalásokat kíván kezdeni más globális gazdasági erőcentrumokkal is. A királynői beszédben kiemelt háromtucatnyi tervezet negyede a Brexithez kötődik. E sarkalatos jelentőségű pontok között van annak a hivatalos megerősítése, hogy a brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes – tehát az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes – bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett egyévi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától. A tervezett új szabályozás értelmében a bevándorlási kérelmek elbírálása során előnyben részesülnek azok, akik tudnak annyira angolul, hogy nyelvtudásukat munkájukban és mindennapi életvitelükben hasznosítani tudják. Ugyancsak előnyös elbírálásra számíthatnak, akik a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, és azok is, akik maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak és Nagy-Britanniában adóznak. Előnyben részesülnek majd azok is, akik hazájukban törvénytisztelő magatartást tanúsítottak. Az uralkodó által csütörtökön ismertetett tervek alapján gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt a külföldi orvosok, a szakképzett kórházi ápolók és más, magas szakképesítésű egészségügyi szakemberek.
A fontos alkotmányjogi tervezetek között szerepel, hogy a brit kormány meg akarja szüntetni a két parlamenti választás közötti időszakot öt évben rögzítő törvényt, ismét a mindenkori miniszterelnök személyes döntési hatáskörébe utalva a választások kiírását. A 2011-ben kelt törvény értelmében az ötévi parlamenti mandátum lejárta előtti választás kiírásához az alsóházi képviselők kétharmadának támogatására van szükség. A múlt heti előrehozott választás kiírásának indítványát Boris Johnsonnak csak a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, a negyedik kísérletre sikerült elfogadtatnia.
Sarkalatos eleme az új kormányprogramnak a súlyos bűncselekmények és a terrorcselekmények büntetőjogi elbírálásának jelentős szigorítása. A brit igazságügyi minisztérium már a hónap elején közölte, hogy a kormány sürgősséggel felülvizsgálja a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását. A bejelentés előzményeként kiderült, hogy a London belvárosában november 29-én elkövetett késeléses terrortámadás tettese a terrorcselekmények előkészülete címén rá kirótt 16 évnyi börtönbüntetés felének letöltése után szabadult. Usman Khan a London híd közelében elkövetett támadásban két embert megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök lelőtték. A tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, az enyhítés mérlegelésének lehetősége nélkül.
A királynő által ismertetett programról vita és szavazás is lesz, ez azonban – különös tekintettel a Konzervatív Párt újonnan megszerzett jelentős alsóházi többségére – nagy valószínűséggel csak formalitás. Az uralkodói beszédben ismertetett kormányprogramot legutóbb 1924-ben, Stanley Baldwin konzervatív miniszterelnök kisebbségi kormányzása idején szavazta le az alsóház.
Forrás: MTI
