Pesti Srácok

Jó évjáratra számítanak a villányi bortermelők

Jó évjáratra számítanak a villányi bortermelők

A villányi borvidéken a mennyiségét tekintve jó átlagos, minőségében pedig kiváló volt az idei szőlőtermés – közölte a 2500 hektáros szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára az MTI-vel a szüret utáni jelentések alapján.

Nagy Gergely közlése szerint a termőterület jelentős részében az idén is kékszőlőt termesztettek a gazdák; ez az arány néhány százalékponttal még magasabb is, mint korábban. A borvidék 81 százalékát lefedő kékszőlők közül is a legnagyobb területeken a borvidék testes és karakteres vörösborait adó fajták termettek. A cabernet sauvignont 421, a cabernet franc-t 333, míg a kékoportót 342 hektáron szüretelték. Jelentős területről gyűjtötték még be a merlot és a kékfrankos termését; előbbi 284, utóbbi 285 hektáron termett 2019-ben. Nagy Gergely szerint a termésátlagok az elmúlt évek viszonylatában jónak tekinthetők, de a kékoportó kiemelkedő eredményekkel zárt, hektáronként átlagosan 90 mázsát hozott. A kékfrankosból hektáronként 84, merlot-ból 77, cabernet sauvignonból 60, míg cabernet franc-ból 64 mázsát szedtek le. A hegyközségi titkár közölte: a megtermelt borok egy kisebbik része került mindeddig forgalomba, elsősorban a korai illatos fehérborok, rizlingek, nagyobb arányban a portugieserek és a rosék. A testes vörösek legnagyobb része a következő hónapokban, vagy csak 2020 végén, 2021-ben jelenik meg a kínálatban – jelezte. A szakember emlékeztetett arra, hogy a késő tavaszi, nyári rendszeres csapadék kihívások elé állította a gazdákat, hiszen rendszeresen kellett védekezniük a gombabetegségek ellen, emellett számos alkalommal kényszerültek szellősebbé tenni a tőkéket a levélzet ritkításával. A feladatok inkább a kisebb termelőket érintették, a nagy pincészetek számára nem okoztak mindezek problémát – tette hozzá. Kárpótolta a gazdákat Nagy Gergely szerint az érési folyamat utolsó fázisában a nyár végi, őszi száraz, napos, meleg időjárás. Az ültetvényeken a szüret után elkezdődtek, mára be is fejeződtek a talajmunkák, a nagyobb borászatok már javában metszik a szőlőt. Utóbbi folyamat egészen tavaszig eltart, hiszen ez a munka nem gépesíthető.

Az évente mintegy félmillió palack bort értékesítő, Az Év Pincészete-díj idei versenyében győztes borászat vezetője, Günzer Tamás az MTI érdeklődésére azt mondta: gazdaságában a termés minősége és mennyisége is kiváló volt. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a szőlő érésének végén szinte végig napos volt az időjárás, így "tökéletes egészségi és teljes érési állapotban" tudtak szüretelni. A vörösborok elmondása szerint testesek, tökéletes színanyagúak, méltóak a megszokott villányiakhoz. Kiemelte: a késői szüretelésű vörös fajtákból készülő borok a mediterrán jellegű klíma miatt magas, nem ritkán 15-16 százalékos alkoholtartalommal rendelkeznek, ami a kiváló évjáratok jellegzetessége. A borász szerint minden újbor kiváló minőségű; személyes kedvence a 2019-es rosé és a mont blanc. A szakemberek szerint a Villányban megtermelt borok 5-10 százaléka kerülhet külföldre, ugyanakkor a következő években várhatóan erősödni fog az exportra kerülő borok aránya. Értékesítési problémáktól idén sem tartanak a villányi bortermelők; a 2019-ben megtermelt mennyiséget bizonyosan el tudják adni az összes fajtából.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?