Kiemelt megbecsülés és átlagosan 30 százalékos béremelés a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak
A szakképzés erősítése részeként a kormány kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak. Ezért jövő júliustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel pénteken.
A közlemény szerint a törvény azt is garantálja, hogy senki nem járhat rosszabbul; az érintett tanárok megtarthatják a pedagógusi pályával együtt járó kedvezményeiket, a jubileumi jutalmat, a szabadságokat. Az Országgyűlés a napokban fogadta el azokat a kiegészítő törvénymódosításokat, amelyekkel hiánytalanul megteremtődtek a szakképzési rendszer megerősítésének jogszabályi feltételei. A részleteket szabályozó kormányrendelet előkészítése még zajlik, az ágazati érdekképviseletekkel egyeztetve. Közölték: az ellenzéki sajtóban megjelentekkel szöges ellentétben a szakképzésben dolgozó pedagógusokat senki nem akarja "kifacsarni", "kizsigerelni", épp ellenkezőleg: kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést fognak nekik adni. A szakszervezetek ellenérzéseit ismerik, nem érdekük, hogy 32 ezer pedagógus jogállása júliustól megváltozzon, ami az oktatókra nézve viszont kifejezetten előnyös. Ez esetben pedig fontosabbnak tűnik a pedagógusok érdeke, mint a szakszervezeteké. Azt írták: a szakképzésben dolgozó pedagógusok béremelése a szakképzés átalakításának az egyik fontos eleme. "Az a célunk, hogy osztrák mintára jobb és gyakorlatiasabb legyen a szakképzés; ennek feltétele, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok és szakoktatók is nagyobb megbecsülést kapjanak. Sőt, nemcsak a pedagógusok, de még a szakképzésben tanuló diákok is pénzt fognak kapni ösztöndíjak formájában" – közölte a tárca. A közlemény szerint a jövő évi béremelés 32 ezer pedagógust érint, amelyre a költségvetés éves szinten 35 milliárd forint többlettámogatást biztosít. A júliusi béremelés átlagos mértéke 30 százalék lesz, de mértéke egyénenként differenciált lesz, a szakmai tárgyakat tanító pedagógusok esetében ennél jóval nagyobb mértékben is emelkedhetnek. A sajtóban megjelent hírekkel szemben, bizonyos feladatok túlmunkának minősítése is a pedagógus érdeke, hiszen ezekért az eddig is elvégzett munkákért a jövőben többletjuttatás illeti meg őket – olvasható a közleményben.
Egy egyetemi diplomával és 10 év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye a jelenlegi bruttó 300 ezer forint helyett a júliusitól akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. Egy 20 éve tanító szakoktató a jelenlegi 274 ezer forint helyett 356 ezer forintot vagy akár többet is kereshet majd. Emelkednek az óraadók bérei is, amelyek egy minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan, fokozatosan a piaci szintet is elérhetik. A közleményben leszögezik: törvény garantálja, hogy senki nem fog rosszabbul járni, senki nem kereshet kevesebbet korábbi bérénél. Az ITM közölte: a magasabb bérezés és a szakmájukban kiemelkedő tudással bíró szakoktatók bevonzása érdekében a szakképzésben dolgozó pedagógusok a Munka törvénykönyve alá fognak tartozni, nem a merev közalkalmazotti bértábla alá. Ettől még megmarad a pedagógusok jogosultsága a jubileumi jutalomra az eddigi közalkalmazotti jogviszony beszámításával. Mivel a jubileumi jutalom alapja esetükben az emelt bérük lesz, ők még magasabb összegben lesznek arra jogosultak. Nemcsak a bérük lesz magasabb és rugalmasabb, hanem a béren kívüli juttatások megállapításában is nagyobb teret ad a Munka törvénykönyve a munkáltatónak. Ugyancsak megmarad a pótszabadság, ráadásul kibővül a Munka törvénykönyve szerint életkor alapján járó pótszabadsággal. A végkielégítésre jogosultság idejébe a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő is beszámít. A korábban megszerzett minősítését sem veszíti el a pedagógus, így ha a későbbiekben ismét a köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézményben vállal munkát, a megszerzett fokozata szerint sorolják be. Annak érdekében, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák, számukra négyévenként legalább egy alkalommal kötelező a továbbképzésben való részvétel, elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban.
A törvényjavaslat benyújtását egyéves egyeztetés-sorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, szakszervezetek képviselőivel. A törvényben javasolt keretszabályozás részleteit rendeleti szintű előírások bontják majd ki. A megújuló rendszer célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére, hozzájárulva ezzel Magyarország gazdasági sikerének fenntartásához – közölték.
Forrás: MTI
