Minden mutatóban uniós átlag alatti a hazai szegénység
Tovább enyhült tavaly a szegénység Magyarországon, 2017 óta pedig az uniós átlagnál is alacsonyabb a nélkülözésnek kitettek aránya idehaza. Míg 2010-ben a lakosság közel negyede meg volt fosztva bizonyos alapvető javaktól és szolgáltatásoktól anyagi helyzete miatt, addig 2018-ban arányuk már csak 8,7 százalék volt – írja a Magyar Nemzet.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az érdemi, 2017-es esést követően tavaly tovább csökkent a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. Idehaza a szegénységi kitettség tavaly a teljes népesség 18,9 százalékát, azaz 1,813 millió embert érintett. A teljes lakosság arányában kedvezőbb a hazai helyzet az európai uniós átlagnál, mivel a 28 tagállam össznépességének 21,7 százalékát érintette tavaly a nélkülözés.
A szegénységet az európai uniós módszertan szerint három megközelítésből vizsgálják, és az számít érintettnek, akire legalább egy szempont igaz: a súlyos anyagi depriváció, a relatív jövedelmi szegénység vagy a munkaszegénység.
A legjelentősebben a súlyos anyagi deprivációban érintettek száma csökkent: 2010 és 2018 között 1,421 millió fővel, 837 ezer főre. Ez azt jelenti, hogy míg 2010 és 2012 között a lakosság mintegy negyedét érintette ez a típusú kiszolgáltatottság, addig tavaly már csak 8,7 százalékát. A lakosság nagyobb részét, 12,4 százalékát érinti a relatív jövedelmi szegénység, ám az uniós átlag így is magasabb, 16,9 százalék volt 2018-ban. A relatív jövedelmi szegénység azokat érinti, akiknek a munkabért és juttatásokat is figyelembe vett éves jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöböt, tehát a mediánjövedelem 60 százalékát. A harmadik szegénységi mutató a munkaszegénység vagy alacsony munkaintenzitás, amely a háztartások 18–59 éves tagjainak munkával töltött idejét méri. Azok a háztartások tartoznak a nagyon alacsony munkaintenzitásúak közé, amelyekben a munkaképes korú tagok a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint húsz százalékát töltötték munkával. Arányuk a teljes népesség körében 3,7 százalék volt, ami sokkal alacsonyabb, mint az EU kilencszázalékos átlaga. Az elmúlt években a munkaszegénység folyamatosan csökkent, köszönhetően a foglalkoztatottság növekedésének. Az érintettek több, mint tizede alacsony iskolai végzettségű.
Forrás és fotó: Magyar Nemzet
