Pesti Srácok

2020-ban még több pénz jut kultúrára

2020-ban még több pénz jut kultúrára

Ebben az évben még több pénz jut kultúrára: 2019-ben 453 milliárd forintot szánt a kormány a területre, idén pedig ez az összeg elérheti az 578 milliárd forintot – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.

Közleményükben azt írták: az Eurostat adatai szerint GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet kulturális beruházásokra, így az Európai Unió éllovasának számít.

– olvasható a közleményben. Az összegzés felidézi, hogy tavaly magyar forrásból megújult a kaposvári Csiky Gergely Színház, 2020-ban pedig több, az ágazathoz tartozó kulturális beruházás fejeződhet be. Megújul például a Kertész Imre Intézet, a nyíregyházi Kállay-kúria, a veszprémi állatkert, elkészül a szolnoki Szigligeti Színház és az ottani művésztelep felújítása, átadják a Lakitelek Népfőiskola beruházásában a Nemzeti Művelődési Intézet új székházát, és megnyílik a látogatók előtt a komáromi Csillag-erőd is. Lezárul a Schrammel Imre életművét befogadó kiállítóhely létrehozása Szombathelyen, valamint a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár megújítása; mindezek mellett folytatódnak a Makovecz Imre-program keretében támogatott felújítások.

PestiSracok facebook image

A közleményben olvasható, hogy 2020-ban az Emmi felelősségébe tartozó kulturális beruházásokra összesen csaknem 7 milliárd forint jut tervezetten. Ezt az összeget tovább növelik a Liget Budapest Projekt és a Magyar Állami Operaház, valamint a Modern Városok program kulturális beruházásaira megítélt források. Az Emmi kulturális államtitkársága 2020-ban is támogatja a keresztény könnyűzenét játszó fiatalok zenei képzését és hangszervásárlását; folytatódik a Lázár Ervin Program is, amely gazdag kulturális lehetőséget kínál az általános iskolába járó diákoknak.

A tájékoztató szerint a kulturális tao-támogatást felváltó előadó-művészeti többlettámogatási rendszernek köszönhetően 500 millió forinttal több jutott tavaly a budapesti színházaknak, mint a korábbi években. A kormány a vidéki színházaknak mintegy 30 százalékkal, a független alternatív színházaknak mintegy 20 százalékkal nyújtott több forrást. A táncművészeti szervezetek kétszer, a zeneművészeti szervezetek pedig háromszor több támogatást kaptak 2019-ben, mint az azt megelőző évben.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.