Pesti Srácok

ÁSZ-elnök: A kórházi szféra sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat

ÁSZ-elnök: A kórházi szféra sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat

A kórházi szféra korábban és mostanában is sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat, emiatt nem lehet tudni, mi mennyibe kerül egy-egy kórháznál. Átláthatatlan, hogy valójában mennyi finanszírozást igényel az intézmények működtetése – mondta a Magyar Nemzetnek az Állami Számvevőszék elnöke.

A napilap keddi számában megjelent interjúban Domokos László közölte: a szabálytalanságok miatt azt sem lehet megmondani, hogy pontosan miből termelődött 2019-ben a több tízmilliárd forintos kórházi adósság. Úgy vélte: ezek miatt indokolt és időszerű, hogy a kormány decemberben az egészségügy finanszírozásának átalakítását határozta el. Mint mondta, az Állami Számvevőszéknek törvényben meghatározott feladata, hogy támogassa a közpénzügyek javítását. Ennek érdekében a jelentéseik mellett tavaly 32 nyilvános elemzést is készítettek; ezek közül több is az egészségügy területét értékelte. Az ÁSZ elemzői egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges nemcsak az egészségügy finanszírozásának, de az ellátórendszer struktúrájának az átalakítása is.

Ismertetése szerint az ÁSZ elemzői arra világítottak rá, hogy az egészségügyi rendszerben, illetve annak finanszírozásában nem érvényesültek megfelelően ezek a közpénzügyekkel kapcsolatos alapelvek. Az ÁSZ az elmúlt években számos ellenőrzést végzett hazai kórházaknál, szakrendelőknél. Sorozatos gazdálkodási szabálytalanságokra, illetve az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás hiányosságaira derült fény, ezek miatt pedig valójában nem egyértelmű, hogy mi mennyibe kerül egy-egy kórháznál, mennyi finanszírozást igényel az intézmények működtetése. Az ÁSZ által az elmúlt években ellenőrzött kórházak döntő többségének átláthatatlan gazdálkodása önmagában is kizárja, hogy a rendszert intézményi szinten fenntarthatónak lehessen tekinteni. A kiadások valós nagyságának megállapítását akadályozza az is, hogy az állandó és változó költségek köre nem megfelelően tisztázott és nem is gyűjtött.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez, az ellátás minőségének javításához szabályszerűen, átláthatóan, elszámoltathatóan és célszerűen gazdálkodó kórházakra és szakellátó intézményekre van szükség. Az eredményes és korrupciómentes gazdálkodást megalapozó, a törvényi előírásoknak megfelelő működtetés alapvetően nem pénzkérdés. A törvényeket minden közpénzt költő és közvagyont kezelő felelős vezetőnek be kell tartania, illetve ez kell legyen a célja.

PestiSracok facebook image

– mondta Domokos László. Az elnök szerint ameddig az egyes intézmények szintjén nincs rend, vagyis hiányoznak a jogszabályoknak megfelelően kialakított és működtetett gazdálkodási és irányítási szabályrendszerek, addig gyakorlatilag kizárt, hogy a pénzügyi folyamatok átláthatók legyenek. Hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy egyes költségvetési intézmények ilyen mértékű kifizetetlen számlát halmozzanak fel és pénzügyi fedezet nélkül vállaljanak kötelezettségeket. Mindez az államba vetett bizalmat veszélyezteti és rendkívül rossz példát mutat a gazdaság és a társadalom más szereplőinek. Közölte: elemzésük szerint az egészségügyi rendszer eredményesebb működését segítheti elő, ha mérik az ellátások minőségét, szétválasztják az egyes vészhelyzeti ellátóintézmények elemi állandó és változó kiadásait, és ezt szempontként beépítik az egészségügyi finanszírozás szabályozásába. Emellett a mért ellátási kiadások képezhetik az alapját annak, hogy hol szükséges változtatás az egészségügyi rendszerben vagy hol kell új irányt szabni a fenntarthatóságért.

A hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás, az átlátható kórházi gazdálkodás, valamint a megerősödő felelős vezetés segítheti elő a kórházi adósságállomány újratermelődésének megakadályozását, az évenkénti sokmilliárdos pénzügyi konszolidáció elkerülését, azaz a fenntartható működés elérését. A vészhelyzeti betegellátás megerősítése prioritást kell, hogy jelentsen, a sürgős eseteket ugyanis mindenkor el kell látni, ezt pedig finanszírozni is szükséges – olvasható az interjúban.

Forrás: Magyar Nemzet/MTI; Fotó: MTI/Marjai János

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.