Pesti Srácok

ÁSZ-elnök: A kórházi szféra sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat

ÁSZ-elnök: A kórházi szféra sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat

A kórházi szféra korábban és mostanában is sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat, emiatt nem lehet tudni, mi mennyibe kerül egy-egy kórháznál. Átláthatatlan, hogy valójában mennyi finanszírozást igényel az intézmények működtetése – mondta a Magyar Nemzetnek az Állami Számvevőszék elnöke.

A napilap keddi számában megjelent interjúban Domokos László közölte: a szabálytalanságok miatt azt sem lehet megmondani, hogy pontosan miből termelődött 2019-ben a több tízmilliárd forintos kórházi adósság. Úgy vélte: ezek miatt indokolt és időszerű, hogy a kormány decemberben az egészségügy finanszírozásának átalakítását határozta el. Mint mondta, az Állami Számvevőszéknek törvényben meghatározott feladata, hogy támogassa a közpénzügyek javítását. Ennek érdekében a jelentéseik mellett tavaly 32 nyilvános elemzést is készítettek; ezek közül több is az egészségügy területét értékelte. Az ÁSZ elemzői egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges nemcsak az egészségügy finanszírozásának, de az ellátórendszer struktúrájának az átalakítása is.

Ismertetése szerint az ÁSZ elemzői arra világítottak rá, hogy az egészségügyi rendszerben, illetve annak finanszírozásában nem érvényesültek megfelelően ezek a közpénzügyekkel kapcsolatos alapelvek. Az ÁSZ az elmúlt években számos ellenőrzést végzett hazai kórházaknál, szakrendelőknél. Sorozatos gazdálkodási szabálytalanságokra, illetve az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás hiányosságaira derült fény, ezek miatt pedig valójában nem egyértelmű, hogy mi mennyibe kerül egy-egy kórháznál, mennyi finanszírozást igényel az intézmények működtetése. Az ÁSZ által az elmúlt években ellenőrzött kórházak döntő többségének átláthatatlan gazdálkodása önmagában is kizárja, hogy a rendszert intézményi szinten fenntarthatónak lehessen tekinteni. A kiadások valós nagyságának megállapítását akadályozza az is, hogy az állandó és változó költségek köre nem megfelelően tisztázott és nem is gyűjtött.

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez, az ellátás minőségének javításához szabályszerűen, átláthatóan, elszámoltathatóan és célszerűen gazdálkodó kórházakra és szakellátó intézményekre van szükség. Az eredményes és korrupciómentes gazdálkodást megalapozó, a törvényi előírásoknak megfelelő működtetés alapvetően nem pénzkérdés. A törvényeket minden közpénzt költő és közvagyont kezelő felelős vezetőnek be kell tartania, illetve ez kell legyen a célja.

PestiSracok facebook image

– mondta Domokos László. Az elnök szerint ameddig az egyes intézmények szintjén nincs rend, vagyis hiányoznak a jogszabályoknak megfelelően kialakított és működtetett gazdálkodási és irányítási szabályrendszerek, addig gyakorlatilag kizárt, hogy a pénzügyi folyamatok átláthatók legyenek. Hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy egyes költségvetési intézmények ilyen mértékű kifizetetlen számlát halmozzanak fel és pénzügyi fedezet nélkül vállaljanak kötelezettségeket. Mindez az államba vetett bizalmat veszélyezteti és rendkívül rossz példát mutat a gazdaság és a társadalom más szereplőinek. Közölte: elemzésük szerint az egészségügyi rendszer eredményesebb működését segítheti elő, ha mérik az ellátások minőségét, szétválasztják az egyes vészhelyzeti ellátóintézmények elemi állandó és változó kiadásait, és ezt szempontként beépítik az egészségügyi finanszírozás szabályozásába. Emellett a mért ellátási kiadások képezhetik az alapját annak, hogy hol szükséges változtatás az egészségügyi rendszerben vagy hol kell új irányt szabni a fenntarthatóságért.

A hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás, az átlátható kórházi gazdálkodás, valamint a megerősödő felelős vezetés segítheti elő a kórházi adósságállomány újratermelődésének megakadályozását, az évenkénti sokmilliárdos pénzügyi konszolidáció elkerülését, azaz a fenntartható működés elérését. A vészhelyzeti betegellátás megerősítése prioritást kell, hogy jelentsen, a sürgős eseteket ugyanis mindenkor el kell látni, ezt pedig finanszírozni is szükséges – olvasható az interjúban.

Forrás: Magyar Nemzet/MTI; Fotó: MTI/Marjai János

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.